hir8 - Jámbor Péter 
hir8 Vendég 
Egyelőre a sötétben tapogatózunk azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi indokolja az orosz megbízást teljesítő emberek személyes jelenlétét Magyarországon
– nyilatkozta a 24.hu-nak Krekó Péter politológus, szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója.
Amíg alig egy hónappal az országgyűlési választás előtt Volodimir Zelenszkij fenyegetéséről, egy százkilónyi aranyrúd– és százmilliós valutaszállítmány lefoglalásáról, valamint az ukrán pénzszállítók demonstratív erejű lekapcsolásáról szóltak a hírek, Vlagyimir Putyin emberei sajtóhírek szerint megérkeztek Budapestre. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva azt állítja, az orosz kormány egy „politikai technológusokból” álló csapatot bízott meg azzal, hogy befolyásolják a választási kampányt, és segítsék Orbán Viktor választási győzelmét. A Kreml orosz katonai hírszerzéssel (GRU) kapcsolatban álló tisztjei már több hete az orosz nagykövetségen, diplomata fedésben dolgoznak. Az akciót Szergej Kirijenko, Putyin volt kabinetfőnök-helyettese vezeti, aki Oroszország politikai befolyásolási infrastruktúrájának a tervezője.
A Kreml Magyarországra irányított műveletét a Financial Times is megerősítette a hozzá eljutott dokumentumok és beszámolók alapján. A tervek szerint az összehangolt online dezinformációs kampányban Orbánt erős, szuverenista vezetőként, fő kihívóját, Magyar Pétert pedig brüsszeli bábként ábrázolnák, miközben célzott információs támadásokkal gyengítenék a Tisza Pártot.
A kormány vezetői politikusai szűkszavúan reagáltak a hírekre, álhírnek titulálva az orosz befolyásolási kísérletet.
Hogy milyen típusú orosz akciókra számíthatunk, hogyan ismerhetjük fel a választási beavatkozást, illetve milyen hatással lehetnek a kampányidőszakra, valamint a választás kimenetelére Putyin ide érkező emberei, arról Krekó Pétert, az álhírterjesztés, az összeesküvés-elméletek és az orosz dezinformáció kutatóját kérdeztük.
Kirívó eset
Az Európai Unióban egészen példátlan és kirívó eset az, hogy orosz kampánytechnológiai szakértők jelennek meg az országban közvetlenül a választás előtti időszakban
– mondta Krekó, aki felhívta a figyelmet az ügyben az átláthatóság teljes hiányára, ugyanis a nyilvánosságra került iratok tükrében is csak feltételezéseink lehetek arról, hogy a Magyarországra érkező politikai technológusok pontosan milyen megbízást hajtanak végre.
Az orosz soft power kutatója szerint bár nem tudjuk pontosan, mi lenne az a feladat, ami külföldről nem hajtható végre, ugyanakkor
a jól koordinált munka igényli a személyes jelenlétet.
A Political Capital igazgatója szerint az orosz politikatechnológusok ide küldése – a korábbi nyilatkozatokkal összhangban – mutatja, hogy „Oroszország a magyar választást nem pusztán magyar belügynek, hanem saját politikai ügyének is tekinti.”
A környező országok példái
Krekó felhívta a figyelmet, hogy a közelmúltban számos példát láthattunk arra, amikor Oroszország saját érdekei alapján különböző befolyásolási műveletekkel avatkozott be más országok választásaiba.
Elképesztő beavatkozási műveletekre derült fény például két évvel ezelőtt Moldovában EU-csatlakozási népszavazással egybekötött elnökválasztás kapcsán. Oroszország különböző módszerekkel gyakorolt érdemi hatást a választásra: Moszkvából finanszírozott pártok kerültek fel a szavazólapra, putyini trollfarmokat vetettek be, valamint 130 ezer választót fizettek le egy orosz bankon keresztül, hogy az általuk támogatott jelöltre voksoljanak.
A moldovai esethez hasonlóan ugyancsak választási beavatkozási manőverek történtek a romániai elnökválasztás első fordulójában: a TikTokon söpört végig egy orosz dezinformációs kampány, amely komolyan hozzájárult ahhoz, hogy az elnökválasztáson először az ultranacionalista, oroszbarát Călin Georgescu diadalmaskodott. Ám illegális kampányfinanszírozás gyanújával az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a választás eredményét. Az újra kiírt választás végül az EU-párti bukaresti polgármester, Nicusor Dan és a szélsőjobboldali, magyarellenes, oroszbarát George Simion között dőlt el 2025 májusában, utóbbival nemzeti-szuverenista politikája miatt Orbán Viktor is sorsközösséget vállalt elhíresült tihanyi beszédében.
Krekó Péter kiemelte: ezen akciók esetében, amikor ellenzéki jelöltet akartak hatalomra segíteni, az oroszok végül kudarcot vallottak, bár az eredményük így is látványos volt. Moldáviában végül egy hajszállal nyertek az EU-párti, oroszellenes Maia Sandu vezette erők. Nicosur Dan román elnök pedig 54 százalékkal nyerte meg a választást, míg magyargyalázó ellenfele közel 46 százalékot ért el.
Ehhez hasonló kísérletre legutóbb 2024-ben Georgiában volt példa, ekkor a magyar kormány készségesen szemet hunyt afölött, hogy hibrid hadviselési eszközökkel sikeresen kormányban tartották az ellenzéket „nyugati bábnak” beállító, „Soros-bérencező”, Moszkva-barát Irakli Kobakhidze miniszterelnököt.
„Az oroszok már a spájzban vannak”
Az orosz nagykövetség tagadja, hogy a hírszerzés emberei Magyarországra érkeztek volna. Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete bejegyzést tette közzé, melyben cáfolta ezeket a híreket, a közleményben név szerint üzent Magyar Péternek, azt állítva:
Brüsszellel ellentétben Oroszország tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását, nem avatkozik be a belügyeibe, és különösen a választási kampányába nem.
Krekó „diplomáciailag teljesen szokatlan lépésnek” tartja azt, hogy egy ellenzéki politikust név szerint említ egy nagykövetségi közlemény. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin nyilatkozataiból is azt olvashatjuk ki: orosz nemzeti érdekké vált Orbán Viktor hatalomban tartása.
Az orosz elnök kijelentése, mely szerint addig lesz jó viszony a két ország között, és addig érkezik olcsón orosz energia Magyarországra, amíg „tartják magukat ahhoz a politikához, amit jelenleg képviselnek”, önmagában is színtiszta választási beavatkozásnak minősül, ugyanakkor hasonló lépést láttunk már az USA elnökétől is. Az orosz befolyásolási műveletek kutatója szerint
nagyon nehéz elképzelni, hogy az ukrán pénzszállító elleni akció mögött ne lett volna valamilyen orosz információ vagy tipp.
Mint mondta, ez a „rablóállamra” emlékeztető módszer korábban nem volt jellemző a magyar diplomáciára, a példátlan esethez a Donald Trumpra és Vlagyimir Putyinra jellemző erőpolitika adhatott inspirációt. Tipikus hibrid hadviselési műveletnek nevezte az oroszok által elengedett két, magyar állampolgársággal rendelkező hadifogoly ügyét.
Itt ugyanis a humanitárius gesztusnak tűnő lépés valójában egy geopolitikai támadás, amely mögött politikai célok húzódnak. Ebben az esetben kiszolgáltatott, korábban hadifogságban lévő embereket orosz geopolitikai célokra használtak fel, amivel végső soron Ukrajna gyengítését érik el – illetve a magyar közvélemény rokonszenvét akarják fenntartani
– magyarázta a kutató, hozzátéve: az eset álságos annak tükrében, hogy az orosz hadsereg vélhetően már több száz magyarajkú katonát ölt meg az ukrán fronton.
Szintet lépett az orosz narratíva
A dezinformáció kutatásával foglalkozó szakember elmondta, a magyar közéletben oroszbarát narratíva megjelenése nem újdonság: már több mint egy évtizede megkezdődött a magyar közvélemény áthangolása ebben az ügyben. Az orosz geopolitikai céloknak megfelelő üzenetek már a Krím 2014-es elfoglalása óta intenzíven megjelennek a kormánypárti nyilvánosságban, 2022-től pedig még látványosabban árasztja el a nyilvánosságot az orosz narratívákkal a kormányoldal, mert azt gondolja, hogy ez az ő politikai érdekeit segíti.
Ebben a helyzetben nehéz kettéválasztani azt, hogy mi az Oroszországból érkező közvetlen javaslat, segítség vagy sugallat, és mi az, amit belpolitikai érdek miatt hajt végre a kormány.
Ez ugyanakkor azt is eredményezi, hogy a magyar kormányzati és az oroszbarát dezinformációs ökoszisztéma gyakorlatilag egybeolvadt. Erre jó példa, hogy a kormánypárti médiában sokszor olyan orosz források jelennek meg, amelyek más nyelven alig hozzáférhetők, legutóbb az Origo közölt egy olyan hírt az iráni háborúval kapcsolatban, amelyben az iráni hadművelet nevét orosz terminológiával írták le.
Emellett működik a magyar közösségi médiában egy orosz mintájú, kamuprofilokból álló trollhadsereg, amely orosz üzeneteket ismételgetve erősít rá a Fidesz aktuális narratívájára az orosz–ukrán-háború, az EU és a nemzeti szuverenitás kérdésében. A Facebookon feltűnő digitális bothadsereg hirdetésre szánt pénzei mögött a Digitális Polgári Körök háttérszervezetéig, a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökségig érnek a szálak.
Krekó szerint a dezinformáció egyik célja az, hogy információs elárasztással, illetve zsigeri félelmekre építve befolyásolja a választókat. Az álhírszakértő kiemelte, hogy természetszerűleg nagyon nehéz felismerni ezeket az akciókat.
A hibrid hadviselés eszköztára gyakran a váratlan, sokkoló hatású eseményekre épít, ezért a leghatásosabb védekezés az, ha néhány lépés távolságból tekint rá a politika iránt érdeklődő újságolvasó az eseményekre.
A kampányt övező hírdömpingben pedig különösen fontos az információk megszűrése – tette hozzá a Political Capital igazgatója.
Számíthatunk még váratlan dolgokra
Krekó az elmúlt napok váratlan eseményeiből kiindulva felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvéleményt még érhetik meglepetések április 12-éig – a már intenzív orosz-magyar választási együttműködésben látunk majd még új eszközöket. Mint mondta,
a kampány vége előtti utolsó hetekben, napokban minden korábbinál intenzívebb információs és dezinformációs kampányra kell számítani.
Nem látható előre, hogy pontosan milyen beavatkozási trükkök lehetnek betárazva. A jelenlegi, intenzív konfliktusos helyzetben azt is nehéz megállapítani, hogy az elmérgesedő ukrán-magyar viszony és a politikában eddig nem látott eszközök milyen hatást fejtenek majd ki a választókra.
The post Krekó Péter: Egyre intenzívebb orosz dezinformációs kampányra számíthatunk, Orbán hatalomban tartása a cél first appeared on 24.hu.
EUR/HUF
