Észak-Koreában a legalacsonyabb és a skandináv országokban a legmagasabb fokú az internetes szabadság, derült ki a digitális biztonsággal foglalkozó Cloudwards friss kutatásából. A kutatók a tanulmányhoz az OONI Explorer és a Freedom House adatait, illetve a kormányzati közlemények, bírósági döntések és szabályozási jelentések információit használták fel, amelyek alapján a világ országainak online tartalmakra és szolgáltatásokra vonatkozó cenzúráját vizsgálták meg. A kutatás szerint a cenzúra az olyan bejegyzések törlését is jelentheti, amelyek gyűlöletet vagy félretájékoztatást terjesztenek, illetve politikai vagy vallási nézeteket tükröznek.

A lista első tizenegy országa között hét európai szerepel – Finnország, Izland, Norvégia, Belgium, Dánia, Szlovákia, Liechtenstein – amelyekben szabadon hozzáférhetők a felnőtt tartalmak, közösségi platformokhoz és VPN-ek, illetve a politikai és civil véleménynyilvánításra sem vonatkoznak korlátozások. Ugyanakkor még a liberális internetpolitikát folytató európai országokban sem legális a torrent használat: maga a technológia nem tiltott, de a szerzői jogokkal védett tartalmak letöltése illegális. Európában Fehéroroszország teljesített a legrosszabbul az internetes szabadság terén: bár az Instagram és a Facebook is elérhető az országban, a regnáló hatalmat kritizáló felhasználókat gyakran őrizetbe is veszik – olvasható a kutatásban.

A globális listán a legalacsonyabb pontszámot a közel-keleti országok érték el: Jemen, az Egyesült Arab Emírségek, Szíria, Szaúd-Arábia és Egyiptom 12 pontot, míg Irak 16 pontot kapott. Ezek az országok radikálisan korlátozzák az online felületeken megjelenő politikai és civil véleményeket, ráadásul Irakban és Türkmenisztánban a VPN használata és a felnőtt tartalmak elérése is teljesen illegális. Ezeket az országokat Omán követte a listán 20 ponttal, ahol a kormány nemrég egy olyan médiatörvényt fogadott el, ami szerint minden „médiajellegű tevékenységet” az információs minisztériumnak kell jóváhagynia.

Magyarország 76 ponttal Boszni-Hercegovinával, illetve a 72 pontot szerzett Olaszországgal, Spanyolországgal és Bulgáriával azonos kategóriába került. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a torrent használatát, a közösségi média és a politikai, illetve civil véleménynyilvánítást korlátozzák, ugyanakkor a felnőtt tartalmak és a VPN-ek legálisan elérhetők. Ennél rosszabbul teljesített az Egyesült Államok 64 ponttal, amivel Dél-Afrikával, Japánnal és Ausztráliával került azonos kategóriába. A tanulmány szerint bár a bizonyos mértékű online szabályozások segíthetnek a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció terjesztésének visszaszorításában, több ország törvényei is sérthetik a felhasználók alapvetők jogait.

Forrás