hir8 - Jámbor Péter 
hir8 Vendég 
Éppen azután szigoríthatják meg jelentősen Magyarország számára az uniós túlzottdeficit‑eljárást (EDP), miután eldőlt, hogy melyik politikai erő alapíthat kormányt az áprilisi választások után. Várhatóan májusban jelenik meg ugyanis az Európai Bizottság (EB) újabb értékelése arról, hogy a magyar kormány milyen mértékben követi a költségvetési hiány korrigálására tett javaslatokat.
Tavaly év végén a kormányzati szereplők megnyilatkozásai, illetve a Költségvetési Tanács (KT) legutóbbi, hároméves kitekintése már előrevetítették, hogy hazánk le fogja verni a lécet, a Nemzetgazdasági Minisztérium idei államháztartási jelentései azonban a helyzet további romlásáról adnak számot. Ezért előreláthatólag napirendre kerül, hogy az EDP-eljárást a szankciós szakasz felé lépteti az EB.
Mi több, május vége, illetve június eleje táján érkezik a három nagy hitelminősítő intézet szokásos tavaszi-nyári felülvizsgálata is, amelyek szintén nem ígérnek sok jót Magyarország kockázati megítélését illetően. Leginkább baljóslatú az S&P Global véleménye, amely szerint
az áprilisi parlamenti választás győztesének lépéseket kell majd tennie a szociális kiadások visszafogására az államháztartás stabilizálása érdekében.
Ha a büdzsé korrekciója nem történik meg, a hitelminősítő kilátásba helyezte, hogy a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába sorolja a magyar államadósságot.
Két év után már nem lesz kegyelem
Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen
– jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben.
Nem sokkal korábban a kabinet a tavalyi és az 2026-os államháztartási hiánycélt – mindkét évre vonatkozóan – a tervezett 3,7 százalékos szintről 5 százalékra emelte fel. Nagy Márton elsősorban „a német gazdaság szenvedésével” magyarázta a magasabb deficitet, ami abból a szempontból féligazság, hogy a vártnál ténylegesen gyengébb GDP-növekedés mellett a kormány „választási tűzijátékra” készült, a hiányt pedig végül a kampánycélra kiosztott lakossági költések repítették magasba.
Az Európai Tanács 2024 nyarán döntött arról, hogy túlzottdeficit‑eljárást indít hazánk ellen – hat másik tagállam mellett – mivel a GDP-arányos államadósság és a költségvetési hiány egyaránt meghaladta a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott 60 százalékos, illetve 3 százalékos küszöbértéket. Az 1990-es évek óta érvényesített fiskális szigort még a koronavírus-járvány kezdetén függesztették fel az EU-ban, ám 2024-ben visszaálltak az uniós alapszerződésbe foglalt ökölszabályok.
A megújult szabályrendszer nyomán ugyanakkor nem követelték meg a tagállamoktól, hogy azonnali és nagy mértékű költségvetési hiánycsökkentést hajtsanak végre, inkább egy közép távú kiadási pályát határoztak meg az országokkal egyeztetve annak érdekében, hogy az államadósság és a deficit GDP-hez viszonyított aránya fenntartható módon csökkenjen.
Az Európai Bizottság szerint Magyarország 2025 közepéig jó úton haladt a hiány csökkentésében, amit a testület azzal méltányolt, hogy nem kezdeményezte az eljárás további szigorítását, ugyanakkor kilátásba helyezte: az EDP bármikor újabb fokozatba léptethető, ha a kabinet eltér a vállalt költségvetési céloktól. A feltételek nem teljesítése egyébként végső esetben szankciókkal járhat, amelyek hazánk eseténben magukban foglalják a strukturális alapok – vagyis az uniós fejlesztési források – felfüggesztésének a lehetőségét.
Az új keretrendszerben nem a statisztikailag mért költségvetési hiány számít, hanem egy új mutatószám, a nettó költségvetési kiadás alakulása alapján értékeli az EB a tagállamok erőfeszítéseit. Ez egy meglehetősen bonyolult mutató, amely az adott ország összes költségvetési kiadásán belül alkalmaz számos korrekciót, egyebek mellett figyelmen kívül hagyja a kamatkiadásokat, az EU-s programok nemzeti társfinanszírozását, valamint a munkanélküliség ciklikus hatásait. A mutató limitjei évente külön, illetve több évre halmozottan (kumuláltan) is számítanak.
A kormány tavaly júniusban megkapta az engedélyt a mozgástér bővítésére is. Az Európai Bizottság védelmi képességek megerősítését célzó Readiness 2030 tervével összhangban a kabinet – több más tagország kormányával együtt – engedélyt kapott az úgynevezett aktiválására. Ennek alapján a 2021-es katonai kiadásokhoz viszonyított ráfordítási arány szerint legfeljebb a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeget nem kell beleszámítani a nettó költségvetési kiadás növekedésébe, amennyiben abból védelmet támogató kiadásokat finanszíroznak.
Tavaly a védelmi költségekre adott kivétel még megmentette a kormányt, várhatóan idén ez már nem bizonyul elegendőnek. Az EB 2025. novemberi értékelése szerint
2026-ra már fennáll a veszélye, hogy Magyarország nem felel meg a követelményeknek.
A dokumentum szerint 2026-ra a nettó kiadások növekedése várhatóan 7,4 százalékkal emelkedik, ami meghaladja az Európai Tanács által ajánlott, 4 százalékos maximális növekedési ütemet. Ez 2026-ban éves szinten a GDP 1,3 százalékának, kumulatív szinten pedig a GDP 1,9 százalékának megfelelő eltérést jelent. Még a nemzeti mentességi záradék figyelembevétele mellett is a 2026-ra előre jelzett kumulatív eltérés változatlanul a GDP 0,5 százaléka – állapítják meg – ami tűréshatár feletti szintet jelez.
Nem sokkal az uniós értékelés kiadása után jelent meg a Költségvetési Tanács elemzése – amelynek tagjai közt ott találjuk Varga Mihály jegybankelnököt és Windisch László ÁSZ-elnököt – melyben arra figyelmeztetnek, hogy az országgyűlési választások előtt bejelentett intézkedések költségvetési hatása 2025-ben 0,4 százalék, 2026-ban azonban már 2,2 százalék lehet GDP-arányosan. A KT szerint ezzel szemben a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének 1,7 százalékponttal kellene javulnia ahhoz a GDP-hez mérten, hogy 2027-re teljesíthető legyen az EDP keretében előírt limit.
Ezek után érkezett a tűzijáték
Az NGM februári jelentéséből derült ki, hogy a kormányzat példátlan méretű államháztartási hiányt hozott össze a választási pénzosztás nyomán.
A számos jóléti, nyugdíj- és béremelési intézkedés kifizetése nagyrészt februárra koncentrálódott, így a későbbiekben ennél lassabb ütemben folytatódhat a hiány növekedése. Ám a megemelt béreket a továbbiakban is fizetni kell, míg a bevezetett családi és szja-kedvezmények, mentességek miatt idén több száz milliárd forint bevételről mondhat le a büdzsé. Ennek alapján a deficit már év közepére elérheti az egész évre tervezett hiány mértékét.
Mindenképpen egy kiigazítási kényszer nehezedik majd a következő kormányra, akármilyen színezetű is lesz
– állapította meg lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem vezető kutatója.
Hozzátette: az EB tavaly novemberi elemzését úgy érdemes értelmezni, hogy 2026-ban a magyar költségvetés kiadásnövekedése nemhogy a túlzottdeficit-eljárás során lévő rugalmasság mértékét, de még a maximális eltérés mértékét is jelentősen meghaladja. Az idei év pedig a költségvetés számára rosszabbul kezdődött, mint, ahogyan azt az elemzőházak várták, tehát szinte biztos, hogy az idén az eltérés mértéke annál is jóval nagyobbra nőhet, mint azt az EB előrejelezte. Hogy az eltérés mértéke mekkora lehet, csak májusban, az újabb értékelés megjelenése után tisztázódhat.
Amennyiben pedig egy ország az EDP keretében nem teljesíti az elvárásokat, és a nettó költségvetési kiadás mutatója még a maximális limittől is nagyobb mértékben tér el, akkor az Európai Bizottságnak nincsen mérlegelési jogköre,
E téren az EB mozgástere rendkívül korlátozott, a nettó költségvetési kiadást ugyan a testület számolja ki, de az ECOFIN hagyja jóvá. Ha a mutatószám a limitnél magasabb, akkor az EB-nek javaslatot kell készítenie az Európai Tanács számára, hogy milyen retorziókat alkalmazzanak az adott tagországgal szemben, amely megszegte ezt a szabályt.
A retorziókról a 27 EU-tagállam pénzügyminiszterei fognak döntést hozni, ezt azonban mindig felülírhatják a politikai alkuk. Ha esetleg kormányváltás lesz, akkor könnyen lehet, hogy nem az új kabinet megalakulása után rögtön egy hónappal léptetnének életbe büntetést egy olyan költségvetési túlköltekezés miatt, amelyet az előző kormány okozott. Amennyiben a jelenleg kormányon lévő politikai erő alakíthat új kabinetet, valószínűsíthető, hogy szigorúbb intézkedést élesítenek, hiszen a mostani kormányzat költségvetési politikája vezetett az elcsúszáshoz.
Valószínű tehát, hogyha marad a jelenlegi kormányzat, akkor az európai költségvetési szabályok oldaláról is egy erősebb nyomás nehezedhet Magyarországra
– értékelt.
Arra adódhat lehetőség, hogy, amennyiben egy olyan kormány alakulna, amely kooperatívan néz az Európai Unió felé, akkor annyi lehetőséget kaphat, hogy nem azonnal léptetik életbe a szankciókat, hanem a megalakulás után adnak neki fél évet, hogy beigazolja, képes lesz az ország költségvetési helyzetét kordában tartani. Ha ennyi időn belül az új kormány nem tesz le egy olyan tervet, amelyik reálisan bemutatja, miként térhet vissza az ország a költségvetési fenntarthatósághoz, akkor a pénzügyi szankciókat kivetik Magyarországra – tette hozzá.
A bizottsági értékelés egyébként a hitelminősítők döntésénél is fontos indikátornak számít, nem utolsósorban azért, mert a forinteszközök megítélésénél az egyik fő kérdés, hogy a kohéziós alapok felfüggesztése továbbra is fennmarad-e, vagy változás történik e téren.
Ám a korábbi évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy eddig egyetlen tagállamra sem vetettek ki szankciókat a deficitcélok megsértése miatt. Az ECOFIN esetében érezhető egy olyan tendencia, miszerint a pénzügyminiszterek nem szeretik egymást büntetni, hanem inkább haladékot adnak – jellemzően egy évet. Különösen egy kormányváltás esetén számíthatunk hasonló a forgatókönyvre – magyarázta Darvas Zsolt.
Várhatóan nem adnak türelmi időt, amennyiben a jelenlegi politikai vezetés marad – ezt állítja legalábbis a 24.hu uniós fejlesztéspolitikában jártas forrása. Az EU-szervezetek és az Orbán-kormány közötti viszony ugyanis olyan mértékben megromlott – különösképp a 20. szankciós csomag és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel blokkolása miatt –, hogy a kohéziós alapok felfüggesztése a túlzottdeficit-eljárás nélkül is napirendre kerülhet közvetlenül a választások után. Mi több a forrásfelfüggesztés a közös agrárpolitika (KAP) támogatásait is érintheti, amelyre adott lenne a jogi lehetőség az Európai Unió számára.
Egy ilyen pénzügyi csapás lehetőségét már előrevetítette, hogy az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka februárban azt javasolta az EB-nek: függessze fel a Magyarország számára 2023-ban részlegesen felszabadított uniós források kifizetését. Forrásunk szerint
Megszorítást akarnak bármi áron?
Bár az S&P figyelmeztetésében valóban a szociális kiadások lefaragására tettek utalást, az Európai Unió minden bizonnyal nem lenne „vaskalapos” egy esetleges költségvetési kiigazítás irányát tekintve.
Magyarországon az 1990-es évek óta eléggé gyökeret vert az a nézet, hogy egy költségvetési kiigazítás csak akkor nyerheti el az EU – és általában a nemzetközi intézmények – tetszését, ha az „sanyargatja” az egyszerű embereket. Ez jelenleg nem lehet releváns, hiszen az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásaiban rendszerint éppen a vagyoni egyenlőtlenségek növekedése, a legszegényebb rétegeknek juttatott szociális transzferek elégtelensége, valamint a célzás nélküli támogatási rendszerek – mint például a gazdagoknak is járó rezsicsökkentés – miatt bírálják az Orbán-kormányt. Brüsszel egy kiigazítás esetén a finanszírozhatóságot fogja értékelni, nem pedig a társadalompolitika további lepusztítását – szögezte le forrásunk.
Ez különösen akkor lehet lényeges, ha a Tisza Párt kerül hatalomra, hiszen az ellenzéki erő számos társadalmi csoportnak tett nagyívű ígéreteket a választási programjában, így jelentős transzfereket csoportosítana át a kisnyugdíjasok, az alacsony keresetűek és az állami ellátórendszerek javára.
„A korrupció felszámolásával, a propaganda megszüntetésével, az indokolatlan állami presztízsberuházások és túlárazott közbeszerzések leállításával évente akár több ezer milliárd forintot lehet megtakarítani” – fogalmaznak ugyancsak a Tisza programjában.
A 24.hu forrásai szerint egy küszöbön álló kiigazítás irányát a társadalmi célokat nem vagy csak nehezen indokolhatóan szolgáló állami beruházások, illetve támogatások visszavágása szabhatná meg – a költségvetésben rengeteg ilyen pazarló tétel lelhető fel. Mindez összhangban állna az országspecifikus ajánlásokkal.
Ha valaki mozgásteret keres, akkor érdemes Oblath Gábor, a Kopint-Tárki tudományos főtanácsadójának tavaly októberben megjelent tanulmányára tekintenie. A közgazdász kimutatta, hogy az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, illetve a háztartási fogyasztási kiadás vásárlőerő-paritáson mért szintje alapján Magyarország az EU sereghajtójává vált, ezzel szemben a kormányzat úgynevezett közösségi fogyasztási kiadásainak – például a közigazgatásra fordított összegeknek – egy főre vetített szintje a legmagasabb volt az EU-ban, közel 30 százalékkal felülmúlva az átlagot – hívta fel a figyelmet Darvas Zsolt.
The post Májusban pénzügyi bombát élesít az EU Magyarországgal szemben – bárki kerül is kormányra first appeared on 24.hu.
EUR/HUF
