Meddig Tart Az Idei Nyár?

A magyar közvélekedés szerint hazánkban augusztus 20-án véget ér a nyár, és e meggyőződést még az sem tudta jelentősen háttérbe szorítani, hogy az éghajlatváltozás következtében az utóbbi években gyakran még a szeptember is „nyári hónapnak” számít. Miért éppen augusztus 20.? Azért, mert normál körülmények között nyaranta átlag 3–10 naponként érik el térségünket nyugatról a csapadékot és lehűlést hozó frontok, és augusztus végére a napsugarak beesési szöge, valamint a világos periódus hossza annyit csökken, hogy egy komolyabb lehűlés után már nem tér vissza a kánikula. Ezt a nagyobb frontot nevezzük nyárzáró hidegfrontnak.

Idén az augusztus 20-át követő hétvégén is lehűlés, sőt extrém hideg érkezett, ám jelenünk időjárási körülményei már túllépték a normalitás határait, nyárzárásról egyelőre szó sincs.

Ha pedig magunk mögé tekintünk, 2025 nyarán a szó legszorosabb értelmében kaptunk hideget és meleget, igencsak szélsőséges hónapokon vagyunk túl. Meddig tart még az idei nyár? Mi okozta a gyakori időjárási szélsőségeket? Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.

Berúgta az ajtót

Mondhatni napra pontosan kezdődött a nyár június elsejével. A májusi, szokatlanul hideg idő – 24-én 11 Celsius-fokos napi középhőmérsékletről indultunk – a hónap utolsó napjaiban kezdett tartósan emelkedni. A hónapfordulón átlépte a 21 fokot, majd néhány nap alatt berobbant az első hőhullám. A kánikula egyre fojtogatóbbá vált, az előrejelzések alapján 100 éves melegrekordok látszottak megdőlni, végül azonban ez elmaradt.

Néhány tized fokon múlt, a kanadai erdőtüzek a magasban Európát is elborító füstje vetett olyan árnyékot, ami ezt meghiúsította

– jegyzi meg Molnár László.

2025-ben tehát szinte a télből robbant be a nyár, ismét elmaradt a fokozatosság, ezeket az egyre gyakrabban tapasztalható hirtelen átmeneteket pedig az óceán hűtő-fűtő hatásának hiánya okozza. A déli meleg és az északi hideg kiegyenlítésének oroszlánrészét ugyanis az Észak-Atlanti Bukóáramlás (AMOC) végzi, amely viszont egyre nagyobb lassulásokat, leállásokat produkál, itt írtunk erről részletesen. Amennyiben e balanszírozó hatás csökken, egyrészt melegebbek lesznek a nyarak és hidegebbek a telek, az átmenetek (mint tavasz és ősz) pedig egyre rövidülnek.

Másrészt pedig a hőmérsékletkülönbségből adódó energiának a fizika törvényei szerint mindenképpen ki kell egyenlítődnie észak és dél között, és ha az AMOC ezt nem teszi meg, megteszi helyette a levegő. Csakhogy a levegő fajhője sokkal alacsonyabb, mint a vízé, ezért

a légköri folyamatok kaotikussá válnak, gyorsan váltakoznak a két szélsőérték között.