Giorgia Meloni olasz miniszterelnök csütörtöki parlamenti beszédében elhatárolódott Donald Trump amerikai elnöktől. „A Nyugat két lábon áll: az európain és az amerikain. Ha nem egy irányba mozognak, az a bénulás kockázatával jár” – figyelmeztetett Meloni, hozzátéve, hogy továbbra is „hisz abban, hogy dolgozni kell a Nyugat egységének biztosításán”.

A beszédre azután került sor, hogy a kormány elvesztett egy igazságügyi reformról szóló népszavazást, amelyet sokan magáról a miniszterelnökről szóló szavazásnak tekintettek. Szövetségesei a vereséget az iráni háború okozta emelkedő energiaáraknak és a Trumppal való barátságának tulajdonítják, akit egyre inkább mérgezőnek tartanak még a jobboldalon is.

A jobboldali miniszterelnök arra használta fel beszédét, hogy az amerikai vezető 2024-es újraválasztása óta először nyilvánosan is hangsúlyozza a Trumppal fennálló nézeteltéréseit.

„Ahogy az a szövetségesek között normális, világosan ki kell mondanunk azt is, amikor nem értünk egyet” – mondta Meloni a parlamentnek. Ezután felsorolt olyan eseteket, amikor állítása szerint kormánya szembeszállt a Fehér Házzal, a vámoktól kezdve, „amelyeket már sokszor rossz döntésnek neveztünk”, a „haszontalannak minősített afganisztáni katonáink becsületének” megvédéséig és Grönland területi integritásának európai szövetségesekkel közös megvédéséig.

Az olasz vezető az iráni háborút is úgy jellemezte, mint „egy olyan katonai művelet, amellyel Olaszország nem értett egyet, és amelyben nem vett részt… ami teljes valójában megmutatkozott a Sigonella-ügyben” – folytatta. Ezzel – nyilvános nyilatkozatban most először – Olaszország azon közelmúltbeli döntésére utalt, hogy megtagadta az engedélyt egy amerikai katonai repülőgép számára a szicíliai Sigonella légibázison való leszállásra, mielőtt a Közel-Keletre repült volna.

A csütörtöki megjegyzések egyértelmű retorikai fordulatot jelentenek a Trumppal kötött – Olaszországban rendkívül népszerűtlen – szövetsége tekintetében. Fontos körülmény még, hogy az Olasz Nemzeti Bank pénteken közzétett jelentése a „kivételesen nagy bizonytalanság” miatt lefelé módosította a növekedési előrejelzéseket, arra utalva, hogy az iráni háborúnak az olasz energiapiacra és gazdaságra gyakorolt hatása recesszióhoz vezethet.

Forrás