Naponta százezernyi magyar szülő mondja ugyanennyi magyar fiatalnak: legyen legalább egy diplomád, nyelvvizsgád és lehetőleg szerezz jogosítványt, és ha ezek megvannak, jobb esélyeid lesznek megfelelő munkát találni. Ez annyiból biztosan helytálló, hogy a diplomások foglalkoztatottsága Magyarországon 90 százalékos – persze, hogy azt csinálják-e, amire a diplomájuk alkalmassá tenné őket, az már koránt sem biztos, hiszen a munkaerőpiacon a diploma az új érettségi. És az is tény, hogy a piacon a nyelvtudás sok esetben alapvető elvárás. Itt kezd bonyolódni a helyzet.

Az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025-ben 56 512-en futottak neki a nyelvvizsgának, és közülük 43 848-an tettek sikeres nyelvvizsgát, ami kevesebb mint a fele a 2019-es számoknak. Az volt az utolsó év, amikor még a diploma feltétele volt a nyelvvizsga – 2020-ban ezt eltörölték, onnantól kezdve fokozatosan csökken a vizsgázók száma.

Közben a nyelvtudást leginkább még mindig a különféle bizonyítványokkal lehet igazolni. A munkáltatók sokszor aktív nyelvtudást várnak el, ezt viszont a nyelvvizsga-bizonyítvány nem feltétlenül garantálja. Aki tett már le hazai, akkreditált nyelvvizsgát, szembesülhetett azzal, hogy a hétköznapi magabiztos nyelvtudás, amivel az ember elboldogul külföldön, illetve a szakmai nyelvtudás, amire egy külföldi állás betöltéséhez szükség lehet, valamint az a tudás, amit a hazai B2 vagy C1 típusú nyelvvizsga mér, az három (vagy inkább négy) teljesen különböző dolog. Nyelvet használni és sikeres vizsgát tenni nem ugyanaz. Még akkor sem, ha akkreditált nyelvvizsga-rendszerből van 19, államilag elismert nyelvvizsgából még több, csak angolból 27 – ebben a táblázatban megtekinthető, hogy hány nyelvből és mennyi.

Ha viszont külföldön szeretnénk tanulni, vagy dolgozni, akkor a hazai, akkreditált nyelvvizsgák zömével nem megyünk semmire: jobbára TOEFL kell, vagy ELC, vagy TELC, vagy IELTS. Kérdezgetjük hát az ismerősöket, felkészítő tanfolyamra járunk, vizsgaszabályzatokat böngészünk, amelyek olykor még azt is előírják, hogy mikor állhatunk fel és mehetünk ki vécére a több órás vizsgafolyamat alatt. És persze kifizetünk egy rakás pénzt, hogy legyen papírunk. Nem csoda hát, hogy a gyakorikérdések.hu-n és a Redditen is hosszú threadek szólnak arról, hogy nem kellene-e már elfelejteni a nyelvvizsgát, vagyis azt, amit ma idehaza annak nevezünk.

Forrás