Pontos számot nem tudni, de a becslések szerint akár az egymilliárdot is átlépheti a tetovált emberek száma a világon. A World Atlas 2024-es felmérése szerint Olaszország vezet a tetoválásokban: a lakosság 48 százaléka varratott magára legalább egy mintát a statisztika szerint, őket követi Svédország 47 százalékkal, a bronzérem pedig az Egyesült Államokat illeti 46 százalékkal.

A divat fontos motorja ezeknek a folyamatoknak, de persze korántsem mindegy, kin bukkannak fel és milyen üzenetet hordoznak a minták. Japánban például a mai napig a világ egyik legrégebbi bűnszervezetével, a jakuzával kötik össze a tetoválásokat, a politikusok esetében pedig különösen érzékeny a kérdés, hogy mit varrathatnak magukra. Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere, Pete Hegseth például óriási össztűz alá került 2024-ben, amikor egy képen felbukkant a karján a kafir szót ábrázoló minta. Ez a szó ugyanis az iszlám vallásban a nem hívő emberek megnevezése, és a kritikusok szerint iszlamofób a miniszter tetoválása. Ebből a sorból Justin Trudeau, Kanada korábbi miniszterelnöke lóg ki, aki többször pózolt a közösségi médiában úgy, hogy látszottak a karján lévő tetoválásai, de komoly bírálatot sosem kapott.

Politikus kolbászkoszorúval, és Zsolti bácsi karikatúrája

Ellátogattunk a Street Art Tattoo tetoválószalonba, hogy megértsük: Magyarországon miként fest a tetoválás és a politika kapcsolata. Vígh Kristóf, a szalon tulajdonosa beszélt nekünk arról, miért varrta fel egyik kliensére Karácsony Gergely arcképét, amit még a főpolgármester is bemutatott a TikTok-oldalán. Elmondása szerint bármit felvarr bárkire, amíg az jogilag nem büntethető. Szerinte a tetoválás egy önrendelkezési eszköz, egyfajta művészi önkifejezés, és ezeket a tetoválásokat nem kell komolyan gondolni, sokan (köztük ő maga is) azért varratja magára ezeket a mintákat, mert viccesek.

Azért csináltam meg a Karácsonyt ábrázoló tetkót, mert vicces. Nem volt abban az esetben sem mögöttes tartalom, ahogy a saját politikai tetkóimat is csak poénból csináltattam meg

– mondta Vígh, aki egyébként több politikus arcképét is magán viseli: a bokájára saját maga varrta fel Vitézy Dávid arcképét, bordáján pedig Németh Szilárd realisztikus portréja szerepel, amit egy kolbászkoszorúval díszített fel.

Zsombor – a barátoknak csak „Crusty” –, a szalon egy másik tetoválóművésze is készített hasonló tetoválásokat. Orbán Viktor arcképét varrta fel egy vendégére, a miniszterelnök arcát „emo” stílusban kivitelezve. Maga is visel hasonló tetoválást: ő Semjén Zsolt valósághű arcképét készíttette el egy karikatúra formájában. A tetoválásnak a „Zsolti bácsi” címet adta. Amikor megkérdeztük, mi volt a motiváció, azt mondta:

Viccnek szántam elsősorban. Nem pártszimpátia volt a motiváció, hanem a humor. Egyébként két okból helyeztettem a hátam közepére a tetkót. Egyrészt ez még nekem is merész ahhoz, hogy az alkaromon nézegessem, másrészt a hátam közepére sem kívánom ezt a politikai rendszert.

Azt mindketten hangsúlyozták, hogy, amíg jogilag belefér, mindenki úgy rendelkezzen a teste fölött, ahogyan jónak látja.

Az ember azt hord a testén, amit akar, ha karóba akarja húzni a bőrén valaki az egyik politikust, hadd csinálja. Lehet, hogy én vagyok kicsit máshogy bekötve, de én ezt így gondolom

– mondta Zsombor.

Az idealizált hős és a lázadó identitás

Dr. Makai Gábor pszichológus segít megérteni a politikai jellegű tetoválások pszichológiai hátterét.

Ha valaki egy politikus arcát tetováltatja magára, gyakran az jelenik meg, hogy őt a megmentőjének, az istenének tekinti. Ez egyfajta idealizálás, amikor a mozgatórugó a hála. Ezek a tetoválások gyakran bizonytalan, elveszett identitású, képlékeny, lázadó embereknél fordulnak elő, akik egy külső figura által szeretnék megerősíteni önmagukat

– mondta a 24.hu-nak a szakértő, aki szerint egy másik ok a projekció lehet: a tetováltató saját magát látja a figurában, és hozzá hasonlóvá akar válni. „Látok benne valamit, ezért magamra tetoválom, mert én is olyan szeretnék lenni.” Ha egy politikus „hősként” él az emberek fejében, annak arcát magán viselve a tetováltató is részben olyanná válik, így erősebbnek gondolja magát.

Az „én” elvesztése is motiváció lehet Makai szerint, ám az ilyen típusú tetoválásoknak lehet olyan kockázata, hogy beszűkítik az embert. Ha valaki például képlékeny identitásúnak vagy kevésnek érzi magát, egy külső figura, például egy politikus segíthet megerősíteni az üzenetet. Azonban ilyenkor fennáll a veszélye, hogy az egyén elveszíti a saját identitását, és kritikátlanul azonosul a figurával, átvéve annak nézeteit.

Makai úgy véli, ha valaki viccből tetováltat olyan témában, ami sokakat megbotránkoztat, annak is van valamilyen mögöttes tartalma a humoron kívül, legfeljebb nem indokolja azt meg.

Ott is valamit kifejezünk, és ez egy olyan dolog, amikor talán kevésbé a politikai irány miatt tetováltatott, inkább azért, mert ez milyen jó, milyen extrém, ezzel kitűnik, és hatása van az emberekre.

Miért tetoválunk? Az önkifejezés három alapfunkciója

Ha kicsit általánosabban vizsgáljuk a mozgatórugókat, a tetoválásra alapvetően az önkifejezés egyik eszközeként tekinthetünk. A pszichológus három fő funkciót különít el, amelyek segítenek megérteni a bőrbe vésett minták mélyebb jelentését és azok felvarrásának igényét:

• Az identitás megerősítése: „Ez vagyok én, ez az én értékrendem.” A tetoválás egyfajta biztonságérzetet ad, megerősíti az egyén önképét, a „ki vagyok én, és mi a szerepem a világban” kérdésre ad vizuális választ. Szilárdabbá teszi az identitást, ha a mögöttes tartalom az egyén életével kapcsolatos, és nem mások bálványozásával vagy valaminek a bizonyításával.
• Érzelmi lenyomat: Gyakran egy emlékkép, egy trauma vagy veszteség megörökítése, esetleg egy fontos személyhez vagy eseményhez társított érzelmek vizuális megjelenítése. Ezek a minták mély, személyes érzelmeket hordoznak.
• Társadalmi kommunikáció: A tetoválásnak van egy nonverbális üzenete is, ami arról szól, hogy hová tartozunk, és mit vallunk. Ez egyfajta „hova tartozom” üzenet, ami a közösségi identitást fejezi ki, és állásfoglalást jelent a külvilág felé.

A szakértő kiemelte: a politikai jellegű tetoválások mindhárom funkciót képesek beteljesíteni, és rendkívül komplex, illetve rétegzett jelentéssel bírnak.

Változó megítélés, megmaradó stigmák

Már az őskorban is léteztek tetoválások, ám a modern korban – különösen a Z generáció körében – látványosan megugrott a számuk. A társadalmi megítélés sokkal elfogadóbbá vált, már nem csupán a „börtöntetkókkal” azonosítják, ha valaki örökre magán hordana egy képet. Makai Gábor azonban óva int: létfontosságú, hogy az ember tudatosan mérje fel, miért és mit varrat magára. Probléma lehet ugyanis, ha a tetoválás egy ingatag, megingott identitás megerősítésére szolgál, vagy alacsony önértékelést kompenzál.

Annak ellenére, hogy a társadalom nagy része ma már nem ítéli el a tetovált embereket, a negatív mellékhatások még tetten érhetők. Előfordulhat például hátrányos megkülönböztetés munkahelyi környezetben. Makai doktor tudomása szerint van olyan légitársaság, ahol azért nem vesznek fel bizonyos pályázókat, mert tetoválásuk van. Más munkahelyeken – például egyes szállodákban – ma is elvárás lehet a tetoválások teljes elfedése, függetlenül azok tartalmától. Ez a jelenség részben a fennmaradó negatív sztereotípiák és a társadalmi stigma számlájára írható.

Politikusok és a tetoválás

A magyar politikai elitet eddig egyetlen jelentős tetoválásbotrány érintette meg: 2013-ban Vona Gábor, a Jobbik akkori elnöke villantott. A politikus jobb vállán és felkarján található alkotáson két görög mitológiai hős, Thészeusz és a bikafejű Minótaurosz küzd egymással, felette pedig a küzdelem helyszíne, a krétai labirintus látható. Vona akkoriban sokat magyarázkodott, még azt is közölte egy Facebook-bejegyzésben, hogy nem hirtelen felindulásból, hanem tízévnyi bizonytalanság és tervezés után varratott.

Bár közvetlenül nem politikust érintett a kritika, de 2018-ban maga Orbán Viktor tette szóvá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepségén, hogy a frissen avatott rendőrök között látott egy tetovált alkarú tisztet. Görög Ibolya protokollszakértő akkor úgy nyilatkozott a Blikknek, hogy közszereplőnek és politikusnak nem fér bele a tetoválás.

Annak üzenete van. A politikusnak ugyanis vezető szerepe van: ha tetoválást visel, azt mutatja, hogy az egyénisége fontosabb, mint a társadalmi szerepe.

Ez a nézőpont rávilágít a „társadalmi kommunikáció” aspektusra, és arra, hogy egy politikusnak mennyire kell tudatosan kezelnie a nyilvánosság előtti képét.

A történelemkönyvekben szereplő alakok egyébként nem vetették meg az efféle önkifejezést. Széchenyi István bal alkarján egy szív, alatta pedig egy név szerepelt. Ferenc József felesége, Sissi hercegnő 51 évesen a csípője fölé varratott egy sast, a karjára pedig egy horgonyt. Érdemes megemlíteni Winston Churchill nevét is, aki a katonaévei emlékére szintén horgonyt tetováltatott magára. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a tetoválás, mint személyes üzenet, már évszázadok óta létezik, függetlenül a közéleti szerepvállalástól.

Miért tabu mégis a politikusok körében?

Magyarországon a politikusokon elvétve látható tetoválás – Vona Gábor már említett esete az egyik ritka kivétel. Makai Gábor szerint ennek az lehet az oka, hogy a politikusok úgy gondolják, a tetoválás takargatni való, egy „tilos dolog”. A társadalom megítélése, a stigma még mindig abba az irányba ösztönzi az embereket, hogy elrejtsék a tetoválásaikat.

Egy politikus ráadásul kitárulkozna, sebezhetővé válna, ha megmutatná a tetoválását, hiszen mindenki a jelentését firtatná. A politikusoknak – hasonlóan a celebekhez – kétszer is meg kell gondolniuk, mit mutatnak meg magukból, mit közvetítenek a szavazók felé. A tetoválás ugyanis egy olyan belső, intim dolog, ami az övék, és amivel nem feltétlenül akarnak nyíltan üzenni, vagy amivel könnyen félreértelmezhetővé válhatnak.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Vona Gábor (@vona.gabor) által megosztott bejegyzés

Társadalmi tér és státuszszimbólum

A tetoválások emellett közösséget is teremtenek. A tetováltak között gyakran kialakul egy „mi” érzés, egyfajta hovatartozás. Ez egy olyan csoport, ahol az emberek megtalálják azokat, akikkel kapcsolódni szeretnének, hasonló érdeklődésük van, és ahol biztonságban, elfogadva érzik magukat, stigma nélkül. Ez egyfajta „védő funkciót” is betölt.

Egyes politikusok kulturális okokból mégis büszkén viselik a tetoválásukat, ezzel identitásukat is kifejezve az esetleges kritikák ellenére. Nanaia Mahuta, Új-Zéland egykori külügyminiszterének arctetoválása például a maori kultúra szerves része. Spirituális okai vannak ezeknek a mintáknak, amelyeket a politikus nyíltan viselt a parlamenti üléseken is. A jelenség kisebb port kavart Új-Zélandon – mind a politikai elit, mind a nyilvánosság körében. Nanaia megvédte a tetoválását, és elmagyarázta, hogy ez az identitásának olyan része, amit nyíltan is bevállalt.

Az ő esete nyilván jelentősen különbözik attól, amikor egyesek extrém, politikusokat ábrázoló tetoválásokat csináltatnak a figyelem felkeltése, az egyediség, illetve annak vágya miatt, hogy „kitűnjenek a szürkeségből”.

Ahogy a társadalmi ingerküszöb emelkedik, egyre nagyobbat kell villantani ahhoz, hogy felfigyeljenek az emberre, és ez vezethet a szélsőségesebb minták választásához. Ebben az esetben a motiváció nem feltétlenül politikai radikalizálódás, hanem a figyelemvágy és az önmegvalósítás egy extrém formája.

Az egyre hevesebbé váló 2026-os kampányban sok minden történhet még, de aligha várható olyan fordulat, hogy Lázár János mellkasán feltűnjön egy cirkalmas MÁV-felirat, esetleg Magyar Péter vagy Orbán Viktor alkarján fedezhessünk fel egy sort a programjukból. Azt meg végképp biztosra vehetjük, hogy Nanaia Mahuta arctetoválásához hasonlót még egy helyettes államtitkár sem merne bevállalni.

The post Mit szólna, ha a miniszterelnök magára varratná, hogy Fidesz? first appeared on 24.hu.

Forrás