A görög bíróság négy embert ítélt felfüggesztett börtönre a „görög Watergate”-ként emlegetett lehallgatási ügyben. 2022-ben derült ki, hogy a Predator nevű megfigyelőszoftverrel 87 embert figyeltek meg, köztük minisztereket, magas rangú katonai tisztségviselőket és újságírókat.

A szoftvert forgalmazó négy vádlottat az athéni bíróság bűnösnek mondta ki telefonos kommunikáció titkosságának megsértése, valamint személyes adatok és beszélgetések jogellenes megszerzése miatt. A bíróság szabadságvesztésre ítélte a négy vádlottat, de a büntetés végrehajtását a fellebbezés elbírálásáig felfüggesztették.

2022 nyarán derült ki, hogy a görög szocialista párt, a Pasok jelenlegi vezetőjét, Nikosz Androulakiszt, aki akkor európai parlamenti képviselő volt, megfigyelték. Az Európai Parlament informatikai szakértői értesítették arról, hogy egy rosszindulatú linket tartalmazó szöveges üzenetet kapott. A Predator kémprogramot az athéni székhelyű, izraeli Intellexa vállalat forgalmazta. A szoftver képes hozzáférni egy eszköz üzeneteihez, kamerájához és mikrofonjához. Használata akkoriban illegális volt Görögországban, de egy 2022-ben elfogadott új törvény azóta szigorú feltételek mellett engedélyezi a megfigyelőszoftverek állambiztonsági célú alkalmazását. Androulakisz azt is felfedezte, hogy a görög titkosszolgálat „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva követte őt. A botrány azóta a demokratikus elszámoltathatóságról szóló vitává szélesedett Görögországban.

Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök a botrány kirobbanásakor azt mondta, hogy habár minden lépés törvényes volt, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat alábecsülte a konkrét akció politikai súlyát. Szerinte formailag legális volt, de politikailag elfogadhatatlan, ezért nem lett volna szabad megtörténnie. Ugyanakkor kormányzati tisztségviselő ellen nem emeltek vádat az ügyben, ezért sokan azzal vádolják a kormányt, hogy igyekszik eltussolni az igazságot.

Az ügy súlyossága ellenére eddig ez az egyetlen része került bíróság elé, és azt is egy kizárólag vétségi ügyekben eljáró bíróság tárgyalta. A bűnösnek talált négy vádlott (a két görög Felix Bitzios és Jánisz Lavranosz, valamint a két izraeli Tal Dilian és Sara Hamou) az ítélethirdetéskor nem tartózkodott a vádlottak padján, ahogyan az a per öt hónapja alatt is jellemző volt.

A bíró kijelentette, hogy a vádlottak vélhetően „ismeretlen harmadik felek” közreműködésével jártak el, és köztük lehetnek görög és külföldi titkosszolgálatok tisztviselői is. A bíróság ezért úgy döntött, hogy az ügy iratait megküldi az athéni ügyészségnek annak kivizsgálására, történt-e több bűntett, köztük kémkedés. (BBC/Tovima)

Forrás