• Németországtól a Baltikumig egy sor országban észleltek azonosítatlan drónokat repterek, katonai bázisok, ipari parkok környékén. Elemzői körben széleskörű egyetértés van arról, hogy Oroszország áll a háttérben.
• Amikor valami oda nem illő jelenik meg az égbolton a reptér közelében, a hatóságok helyesen járnak el, ha felfüggesztik a repüléseket. A szakértők a drónok miatti megszállottság növekedése miatt a túlreagálás veszélyeire is figyelmeztetnek.
• A történtekről Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával beszélgettünk.

Az utóbbi hetekben Lengyelországtól Dánián át egészen Litvániáig több olyan „drónincidens” is történt, amelyek egyrészt Európa amúgy is széles körben ismert sebezhetőségére hívták fel a figyelmet, másrészt a nemzetközi média annyit foglalkozott az ügyekkel, hogy már-már úgy tűnhetett a felületesen tájékozódóknak, mintha pánik uralkodott volna el az érintett társadalmakban. Német, dán, balti, belga katonai bázis, a müncheni, koppenhágai vagy épp az oslói reptér, észtországi ipari parkok is az érintettek közt voltak, és a sort még folytathatnánk.

Az európai hatóságok kevés részletet hoztak nyilvánosságra a drónbehatolásokról, és volt, hogy csak napokkal később ismerték el hivatalosan az átrepüléseket. Más eseteknél egyáltalán nem tudták megerősíteni a bejelentéseket. Volt olyan drónészlelés, ami után a dán hatóságokat 24 óra alatt 500 bejelentés árasztotta el, néhányról később kiderült, hogy a rémült állampolgárok csillagokat láttak az égen. Egyelőre még minden ország keresi, hogyan kellene reagálni az ilyen helyzetekre. A drónfalból úgy tűnik, drón fail lesz, addig is az egyes országok azt mérlegelik, hogy engedélyezzék-e a hatóságoknak a drónok lelövését.

Fontos leszögezni, hogy a fenti esetek csak azok az észlelések, amelyeket nyilvánosságra hoztak. A Guardian szerint már tavaly rendszeresen jelentek meg drónok Észtország keleti részén, az orosz határ közelében fekvő két nagy ipari park környékén.

Néhány hét leforgása alatt történt a legdurvább, lengyelországi eset, ahol a NATO vadászgépeinek is akcióba kellett lépni, a sorozatos reptérlezárások és Ukrajna legnyugatabbi nagyvárosának (Lviv) az eddigiekhez képest kifejezetten súlyos bombázása, ezzel párhuzamosan Európára évek óta ömlik a dezinformációs kampány.Mindezzel együtt, bizonyítékok híján inkább valószínűségeket tudunk megfogalmazni: számtalan bizonyíték van arra, hogy Oroszország aktívan támadni próbálja az európai politikai intézményrendszert, infrastruktúrát, információs teret, ebbe a mintázatba ezek a drónészlelések teljesen beleillenek.

A leggyakoribb magyarázat szerint Moszkva tesztelni akarja NATO-szomszédai képességeit, ehhez pedig az orosz hibrid háborús eszköztár változatos elemeit veti be. A katonai-politikai reakciók tesztelése mellett van azonban egy legalább ilyen fontos pszichológiai hatás is: a háború rémképét érezhetőbben beemeli a nyugat- és észak-európaiak viszonylag védett, kényelmes életébe, és a bőrük alá mászva szegezi nekik a kérdést: valóban ezt akarják? Ezek a drónok szürkezónában működnek: a jelenlétük demonstratív, szembesítik a civil lakosságot önnön sebezhetőségükkel, de nem lépnek át abba a nyílt agresszióba, amit Ukrajnában látunk. Ezen a ponton azt is érdemes megjegyezni, hogy ez a logika fedezhető fel az ukrán hadseregnek az orosz hátország ellen indított támadásai mögött is: közelebb vinni a háborút az orosz átlagpolgárokhoz, abban a reményben, hogy előbb-utóbb csak sikerül valamilyen nyomásra kényszeríteniük a Kremlt.

Túlreagálás?

Forrás