Már a 2025-ös költségvetés benyújtásakor látható volt, hogy a kormány az idei évben jelentős hatású adóemeléseket hajtott végre, és most az első 7 hónap pénzforgalmi adatai ezt megerősítik.

Az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt) központi alrendszerének bevételei január és július vége között 23 394 ezer milliárd forintra rúgtak, ami 6,1%-kal magasabb, mint a 2024-ben látott első hét hónap összege. Az is szembetűnő, hogy a tavalyhoz képest megemelt teljes éves bevételi előirányzat időarányosan magasabban teljesült hét hónap alatt: idén ez az arányszám 60,4%, míg tavaly ugyanekkor 57,9%-on állt ez a mutató.

Ezen belül 6%-os növekedést látunk a központi költségvetés tekintetében, 16 101 ezer milliárd forintot ért el ez az összeg.

Ehhez az kellett, hogy minden főbb adótípus esetében növekedést láthatunk 2024-hez képest

– állapítják meg a portálon.

A gazdálkodó szervezetek befizetései 2251 milliárd forintra rúgtak, itt mérsékeltebb növekedés volt látható, ami részben a társasági adóból származó bevételek csökkenésével függ össze. Ezen a soron 659 milliárd forint jött be, ami elmarad a tavalyi 687 milliárd forintos összegtől, és a megemelt éves bevételi terv 51,3%-át jelenti, ami szintén alacsonynak mondható.

Közben szépen termelnek a különadók, extraprofitadók és ezek között a pénzügyi tranzakciós illeték is. Példaként érdemes megemlíteni a bankadót. A pénzügyi szervezetek befizetései mérlegsoron a 2025. év első hét hónapjában 220,1 milliárd forint teljesült, amely az előző év egyenlegét 45,6 milliárd forinttal haladja meg. Ennek oka az előírt magasabb előlegkötelezettségek a pénzügyi szervezetek különadója esetén, valamint a magasabb előírt hitelintézeti extraprofitadó bevétel – részletezte az NGM.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel pedig valósággal felrobbant

Az idei első 7 hónap után: 335 milliárd forint folyt be ezen a soron, szemben a tavalyi 198 milliárd forinttal.

• A nettó áfabevételek 4858 milliárd forintot értek el július végére, míg tavaly ez az összeg 4318 milliárd forint volt. Év/év alapon már 12,5%-os növekményről beszélünk az első hét hónap alatt a nettó áfaegyenleg tekintetében. Ezért is lehet magabiztos részben a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy miért nem rontotta tovább az idei költségvetési egyenleg-előrejelzését.
• A költségvetés bevételi oldalának következő nagy támasza a lakosság közvetlen befizetései. A tavalyi 2851 milliárd forint után idén már 3126 milliárd forint folyt be ezen a soron. A legnagyobb részt ezen belül az szja-befizetések jelentik. A tavalyi 2600 milliárd forint után idén az első 7 hónap alatt ár 2866 milliárd forint folyt be. Ami külön pozitív, hogy a megemelt egész éves szja-bevételi előirányzathoz képest is jól áll a teljesülés: 58,4% a tavalyi 57,9% után.
• A szociális hozzájárulási adó és járulékok is jól teljesülnek idén. 4765 milliárd forint folyt be az Egészségbiztosítási Alapba és a Nyugdíjbiztosítási Alapba 7 hónap alatt, 4430 milliárd forint volt ez az összeg egy évvel ezelőtt.

A kiadási oldal is hatalmasra nőtt

A bevételi oldal kiemelt tételeinek látványos növekedése kellett ahhoz, hogy ne boruljon fel év közben nagyon a költségvetés, ugyanis a kiadások is nagyon mennek 2025-ben. A központi alrendszer kiadásai 26 181 milliárd forint felett vannak, míg tavaly ez az összeg 24 482 milliárd forint volt. Ez egy év leforgása alatt 7%-os növekedésnek felel meg.

A központi költségvetés kiadási oldala is hasonló mértékben emelkedett, elérte a 18 880 milliárd forintot.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az idei költségvetési egyenlegre több a lefelé mutató kockázat. Eredetileg 3,7%-is hiánycéllal számolt a kormány, most ez a várakozása 4,1%-ra emelkedett. Nem lenne meglepő, ha a kormányzat az őszi hónapokban (a romló környezetre hivatkozva, amit most épp az EU-USA közötti vámmegállapodással magyaráz a kormány) tovább emelné az idei hiányvárakozását.

További részletek a portfolio.hu-n.

The post Növelte az adóprést a kormány, felrobbant a tranzakciós illeték bevétele first appeared on 24.hu.

Forrás