A Nemzeti Választási Iroda (NVI) március 12-i összesítése mintegy ötven olyan esetet tárt fel, amikor valamely egyéni képviselőjelölt leadott ajánlásai között hamisat találtak – írja a HVG.

A visszaéléseket maguk a választók jelezték, akiknek az adatával visszaéltek. Az NVI a 2022-es választások óta működteti az online ellenőrző felületet, ahol a választók megnézhetik, kiknek adtak ajánlást (ez az úgynevezett KITAJ szolgáltatás). A rendszer az azonosítás után kilistázza, hogy mely pártok vagy jelöltek használták fel az adott személy adatait. Ha valaki olyan jelöltet talál a listán, akinek nem adott ajánlást az ajánlásgyűjtési időszakban, az választási csalásra utal.

Az NVI listája szerinti 51 esetben 9 párt jelöltje és két független induló érintett, náluk állapítható meg a választói visszajelzések alapján, hogy hamis ajánlást adtak le. A bűncselekmény gyanúja 45 egyéni jelöltet érint, mivel náluk két-három hamis ajánlás is szerepel a listán.

A legtöbb visszaélés a Gődény Györgyhöz köthető Normális Élet Pártjához (NÉP) kapcsolódik: jelöltjeik 26 esetben szerepelnek a listán, ami az összes feltárt ügy több mint fele. Több más párt – például a Jobbik, a DK, a Munkáspárt-Szolidaritás vagy a Középpárt – jelöltjei is érintettek, de sokan közülük ennek ellenére is elindulhatnak a választáson, mert elegendő érvényes ajánlást gyűjtöttek. A listán egy fideszes jelölt, a Békés megyében induló Dankó Béla neve is szerepel.

Az eddig feltárt esetek valószínűleg csak a tényleges visszaélések kis részét jelentik. Bár több tízezren ellenőrizték az adataikat az online felületen, ez még mindig elenyésző a több mint 7 millió választópolgárhoz képest. Ráadásul az ajánlások NVI-s ellenőrzésekor csak az adatok valódiságát tudják vizsgálni, valamint azt, él-e egyáltalán az ajánlást adó személy, de azt nem tudják kiszűrni, hogy egy létező személy pontos adatait felhasználták-e a tudta nélkül, és aláírásmintákat sem vizsgálnak.

Az ellenőrzésnek további korlátai is vannak. A jelöltek gyakran több ezer ajánlást adnak le, de az NVI a rövid határidő miatt csak az induláshoz szükséges 500 érvényes aláírásig ellenőrzi az íveket. Így előfordulhat, hogy egy jelölt több száz hamis ajánlást ad le, de ezek nem derülnek ki, mert nem kerülnek az ellenőrzött aláírások közé.

A hamis ajánlások használata bűncselekménynek számít, ami akár három év börtönnel is büntethető. Ennek ellenére a gyakorlatban ritkák a súlyos büntetések, bár egyes ügyekben – akár évekkel később – vádemelés is történik. Korábban például olyan jelölt ellen indult eljárás, aki több halott személy adatait adta le ajánlásként.

Forrás