A Központi Statisztikai Hivatal kedden tette közzé a 2025-ös évre vonatkozó részletes jelentését a GDP alakulásáról, ami az első becsléshez képest csak minimális korrekciókat tartalmazott.

• A nyers adatok szerint ugyanis előző év azonos időszakához képest a magyar gazdaság nem 0,7, hanem 0,8 százalékkal nőtt,
• szezonális és naptárhatással kiigazítva pedig 0,5 százalék helyett 0,6 százalékos a növekedés.
• A harmadik negyedévhez képest pedig változatlanul 0,2 százalékos volt a növekedés mértéke.

Összességében azonban ez egyáltalán nem változtatott azon a tényen, hogy a magyar gazdaság az év egészét tekintve 0,3 százalékkal növekedett a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint.

Így sorban a harmadik olyan év lett 2025, amikor képtelen érdemi növekedést felmutatni a magyar gazdaság. A tizenhat nemzetgazdasági ág teljesítménye nagyjából -3 és +3 százalék között szórt, kiugró teljesítmény csupán egy volt, mégis ezek alapján is egyfajta stagnáló, kevésbé mozgó gazdaság összképét mutathatja.

Ahogy az a havi adatokból is látható volt, tavaly az ipar kapta a legnagyobb pofont, az ágazat teljesítménye ugyanis 2,4 százalékkal zsugorodott a 2024-es 2,9 százalékos mínusz után. Ezen belül a legnagyobb súllyal bíró ágazat, a feldolgozóipar valamennyit szépített, a 3,7 százalékos mínusz után tavaly már csak 2,4 százalékos volt a visszaesés. Nem segített az összképen a mezőgazdaság teljesítménye, hiszen a 2024-es 3,1 százalékos zuhanás után tavaly 4,3 százalékkal esett vissza a kibocsátása.

Az ipar és a mezőgazdaság mellett még öt ágazat teljesített a korábbinál rosszabbul:

• a szállítás, raktározás,
• a szálláshely–szolgáltatás, vendéglátás,
• a információ, kommunikáció,
• a pénzügyi, biztosítási tevékenység,
• a ingatlanügyletek.

A GDP felhasználási oldalán sem szebb az összkép. Sőt az egyik legmeghatározóbb terület, a háztartások fogyasztása – ami a felhasználási oldalon az egyik legnagyobb súllyal bír – sem tudott úgy nőni, mint 2024-ben. Az akkori hat százalékos növekedésből tavaly 2,9 százalék lett. Ennek megfelelően a végső fogyasztás, vagyis amikor a különféle kormányzati természetbeni juttatásokat is figyelembe veszik, is rosszabbul alakult, 3,4 százalék után tavaly csak 2,6 százalékos volt a bővülés mértéke.

Ezen az oldalon egyértelműen a beruházások azok, amelyek visszahúzzák a gazdaságot, igaz, a választáshoz közeledve újrainduló állami fejlesztések valamicskét javítottak a helyzeten. A visszaesés mértéke 2,2 százalékos volt az előző évi 9,9 százalék után.

A részletes adatok alapján a kép borúsabbnak látszik, mint eddig, hívja fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A legfontosabb szegmens, a szolgáltatások ugyanis gyengülő teljesítményt mutatnak.

„Ráadásul az eddig látott év eleji mutatók akár a munkaerőpiac, akár a külkereskedelem kapcsán csak tovább erősítik a borús képet. A közel-keleti háború okozta energiaár-emelkedés pedig szintén negatív irányban befolyásolhatja a magyar gazdaság idei teljesítményét”, véli a szakember.

Számokra lefordítva az ING Bank 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó legfrissebb prognózisa ismét lefelé módosult és a korábbi 1,9 helyett csupán 1,7 százalékos növekedést jelez előre. A negatív revíziót részben az energiaár-sokk, részben a negyedik negyedév gazdasági teljesítményének szerkezete okozza.

Távolabbra tekintve 2027–2028-ban a tovább élénkülő belső kereslet és a végre beinduló külső kereslet 2,7–3,0 százalék körüli GDP-növekedést hozhat Virovácz szerint. „A tőkeállomány három éven át tartó elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni” írja.

Forrás