Rekordmértékben nőtt a légköri szén-dioxid-szint 2024-ben – közölte szerdán a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Az üvegházhatású gáz szintje a mérések kezdete óta 2024-ben volt a legmagasabb, 423,9 ppm-es (egymillióból egy molekula) koncentrációval.
A korábbiaknál nagyobb mértékű szén-dioxid-szint emelkedés mögött a szervezet szerint az emberi tevékenységgel járó kibocsátás folytatódása, az intenzívebb erdőtüzek, valamint a földfelszín és az óceánok gyengülő széndioxid-elnyelése állhat.
Az 1960-as évek és a 2010-es évek között megháromszorozódott a szén-dioxid-szint éves növekedésének mértéke, 0,8 ppm-ről 2,4 ppm-re. 2023 és 2024 között még utóbbi időszakra jellemzőnél is több, 3,5 ppm szén-dioxid került a légkörbe, ami a modern mérések 1957-es kezdete óta a legnagyobb regisztrált növekedés.
„A szén-dioxid és más üvegházgázok által csapdába ejtett hő felturbózza az éghajlatunkat, és egyre szélsőségesebb időjáráshoz vezet. A kibocsátás csökkentés így elengedhetetlen, nemcsak az éghajlat megóvása, hanem a gazdasági biztonságunk és közösségeink jóléte szempontjából is” – mondta a WMO helyettes főtitkára, Ko Barrett.
„Ami új, és ami még az éghajlatkutatóknak is aggasztó, az az, hogy a növekedés üteme egy olyan időszakban gyorsult fel, amikor az éves fosszilis tüzelőanyagokhoz köthető kibocsátás nagyjából stagnált. Ez arra utal, hogy a természetes éghajlati rendszer részeként működő, a széndioxid-elnyelődése és légkörbe kerülése közötti egyensúly is megváltozóban van, ahogy a globális erdőtüzek és az óceánok melegedése pozitív visszacsatolásként járul hozzá a globális felmelegedéshez” – nyilatkozta Phil Williamson, a Kelet-Angliai Egyetem címzetes egyetemi docense a Science Media Centre megkeresésére.
A légköri szén-dioxid-szint, mint nemrég elmagyaráztuk, a Föld éghajlatának fő mozgatórugója. A múltbeli éghajlat alakulását rekonstruáló kutatások feltárták, hogy az üvegházgáz légköri szintje és bolygónk átlaghőmérsékletének változása között az elmúlt fél milliárd évben szoros összefüggés van.