Új javaslatot dolgoz ki az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottsága a családnév-változtatásokra, ugyanis a kettős családneveknél egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy egy jogi kiskapun keresztül kijátszák a szabályokat. Hauber Kitti, Kovács-Sipos Bíbor és Kozma Judit nyelvészek március közepén tartott, „Család- és utónévmenedzselés a 21. században” című előadásukban beszéltek arról, hogy nemcsak a keresztnevek, hanem a családnevek tekintetében is jelentős számú kérelmet véleményeznek Magyarországonról évről évre, melyek között vannak alapos kutatómunkát igénylő esetek is.

Az előadáson elhangzott, a családnév-változtatás illetékhez kötött folyamat, és egy iktatott formanyomtatvány kitöltésével igényelhető. A kérelmek minden esetben Budapest Főváros Kormányhivatalához érkeznek be, a tavalyi visszaeséstől eltekintve nagyjából ötezres nagyságrendben.

A kormányhivatal lapunk megkeresésére közölte,

• 2018-ban 5060,
• 2019-ben 5409,
• 2020-ban 4751,
• 2021-ben 5451,
• 2022-ben 5398,
• 2023-ban 5984,
• 2024-ben 5382,
• 2025-ben 3780,
• 2026. január 1-től február 28-ig 608 születési név-változtatási kérelmet bíráltak el.

Érdeklődésünkre elárulták, hogy a kérelmek közül 25 237 kizárólag a családi név, 6508 a családi és utónév, 10 078 pedig kizárólag az utónév megváltoztatására irányult. „A 41 823 születési névváltoztatási kérelemből a kormányhivatal 38 677-et engedélyezett és 1586-ot utasított el. 1560 esetben a hatóság nem tudott érdemi döntést hozni, mert például az ügyfél nem megfelelően nyújtotta be a kérelmet, vagy az elmaradt hiánypótlás miatt megszakadt az eljárás” – tették hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mik a névváltoztatási kérelmek legfőbb okai, a BFKH azt felelte,

a kérelmek hátterében leggyakrabban megromlott családi kapcsolatok állnak, illetve a kérelmező úgy érzi, neve miatt hátrányos megkülönböztetés éri.

Falvi és nem Falvai, Jakubicsekből nem lehet Jaku

Hauber Kitti az ELTE NYTK előadásán kifejtette, hogy bár a kérelmeket alapvetően a BFKH bírálja el, a kormányhivatal átlagban havi 5-10 megkeresést küld nekik, ha a kérelmezett családnévről nem tudnak döntést hozni.

A családnevek bejegyezhetőségét az anyakönyvi eljárásról szóló törvény határozza meg, emellett az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont alapelvei szerint is vizsgálják ilyenkor a neveket. Ezek közé tartozik, hogy a természetes magyar családnevek morfológiai tulajdonságait kell követnie a névnek, tehát Falvi és nem Falvai. Új alkotású név esetében pedig csak olyan kérelmezett nevet javasolnak jóváhagyásra, ahol a családnév alapjául szolgáló tulajdonnév vagy közszó már a családnevek kialakulásának idején, vagyis a 14. és 18. század között is megvolt már a magyar nyelvben.

Idegen eredetű családneveknél szükséges, hogy a név a 19. század előttről is adatolható legyen, illetve mai viselőinek száma meghaladja a 100 főt, vagyis

nem állhat elő az az eset, hogy egy névváltoztató olyat családnevet vesz fel, amelyet csak egyetlen család visel a mai Magyarországon.

Nem támogatják ugyanakkor a két vagy több névből önkényesen összetett, illetve a mesterségesen módosított családneveket. Erre például a Jakubicsekből a Jaku, vagy a Hajdu és a Sárvári összekapcsolásából a Hárvári.

Hauber Kitti előadásában kiemelte azt is, a kérvényezett családnevet csak a mai magyar helyesírás szabályai szerint lehet bejegyezni, mint Tót vagy Svarc.

Keresztnév vezetéknévként

A nyelvészek szerint a kettős családnévszerkezetek egyre nagyobb számban vetnek fel kérdéseket, ugyanis a jogszabály lehetőséget biztosít rá, hogy két születési családnevet viseljen bárki a családnevek kötőjellel való összekapcsolása nélkül is.

Ez azért visszás, mert bár a jogszabály nem teszi lehetővé a születési nemtől eltérő nemhez tartozó utónév felvételét, aki mégis a nemétől eltérő keresztnevet szeretne, az a jogi kiskaput megtalálva megpróbálja felvenni

Hauber Kitti szerint ez egyrészt a transznemű közösségben is jellemző, másrészt többen az ellentétes nemű elhunyt szüleik vagy nagyszüleik, testvéreik keresztnevét vennék fel második családnévkéntevét tiszteletből. Hauber Kitti példaként említette, hogy valaki így akarhatna például Kovács Jánosból Kovács Gabriella János vagy Kovács Zsanettből Kovács Alex Zsanett lenni.

A nyelvészek véleménye szerint ugyan ez jelenleg jogszerű, de így a személynévszerkezet szegmentálása a kötőjel hiánya miatt ellehetetlenül, vagyis ha a második családnév utónévből ered, akkor nem egyértelmű, hogy az családnév vagy utónév-e. Tehát nem lehet elsőre eldönteni, hogy a teljes névszerkezet melyik tagja funkcionál családnévként, és melyik utónévként, így ezek a közigazgatásban, a mindennapi ügyintézésben és kommunikációban is folyamatosan gondot okozhatnak. Emellett pedig a női utónévből keletkezett családnevek a magyar családnévkincsben egy marginális, nagyon kevés családnévből álló csoportot jelentenek, így esetükben felmerül az is, hogy vajon illeszkednek-e a hagyományos névrendszerbe.

Bár ilyen névszerkezetek a jelenlegi anyakönyvi törvény értelmében öröklés útján születési névként is előállhatnak a szülők családnevének kötőjel nélküli összekapcsolásával, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottsága azt javasolja megoldásként, hogy legyen egyedi szabályozás legalább a családnév-változtatásokra, hiszen ezek mesterséges névalakok szemben a 600 éve öröklődő névrendszer elemeitől.

Erre két felvetésük van:

• a kettős családnév kizárólag kötőjellel összekapcsolt elemekkel lehessen felvehető, ahogyan az a házassági névnél továbbra is kötelező,
• vagy kettős családnév felvétele esetén, ha az egyik elem személynévi eredetű és képző nélkül áll, az elemek kötőjellel való összekapcsolása legyen kötelező.

Kiemelték, a javaslat kidolgozásához alapos kutatásokat, névszociológiai felmérést kellene végezni, de véleményük szerint a meglévő tudással és a kapott eredményekkel talán tudnának hatni a jogalkotóra, hogy ebben változás történjen.

The post Szigorítanának a nyelvészek a családnév-változtatásoknál first appeared on 24.hu.

Forrás