Nem mindennapi gondolatmenet futott le Oroszország és személyesen Szergej Lavrov barátja, szövetségese és állandó telefonpartnere, Szijjártó Péter agyában az iráni háború miatt kibontakozó energiaválságról. A drámai–nevetséges–drámai érzelmi hullámvasútról szóló szavait mindjárt szó szerint idézem, de előbb némi keret a szavai értelmezéséhez.

Dan Jørgensen, az uniós dán energiaügyi biztosa, aki élete egy fázisában környezeti és klímapolitikai kurzusokat tartott a Seattle-i Egyetemen és a párizsi Paris Institute of Political Studies-on, arról beszélt – mint azt két napja megírtuk –, hogy Európa „nagyon súlyos helyzettel” néz szembe a közel-keleti/iráni háború következtében kialakuló és várhatóan elhúzódó energiaválság miatt. Az Európai Bizottság többek között arra kérte az uniós polgárokat, hogy többet dolgozzanak home office-ban, kevesebbet, és lehetőleg telekocsival autózzanak, kevesebbet repüljenek, valamint sürgette az uniós országok átállását a megújuló energiaforrásokra. Arról is beszélt a biztos, hogy belátható időn belül akkor sem fog visszatérni az élet a normális kerékvágásba, ha a közel-keleti háborúnak egyik napról a másikra vége lesz.

Szóval energiaválság van, takarékoskodjunk. Nem tűnik hülye ötletnek, ugye? Pedig dehogynem az! És akkor most idézném Szijjártó Péter mai, sokkal szakmaibb alapokon álló közleményét, amivel Jørgensenre reagál:

„Ez a drámai felhívás nevetségesnek vagy szánalmasnak is lenne nevezhető, hogyha nem tudnánk, mennyire drámai a helyzet”.

És természetesen a spórolás ötlete teljesen elhibázott, a valódi megoldás egészen más. Szijjártó miniszternek, mint egyszeri Mórickának a mostani helyzetről is csak az tudott eszébe jutni:

„Ebben a helyzetben az Európai Bizottságnak egyetlen elfogadható lépése lenne az olcsó orosz kőolaj és földgáz visszaengedése az európai piacra.”

A futás után, élőben – „mert vannak témák, amik nem várhatnak”, még ha két napja tudni is lehet róluk – elmondott monológ második fele a szokásos tiszázós-energiaáras riogatással telik.

Forrás