Mostantól a névmágia és a kísérteties véletlenek rajongói is bekapcsolódhatnak az évszázad műkincsrablói utáni nyomozásba, keddre új szál merült fel ugyanis a Louvre-ból most vasárnap elrabolt francia koronaékszerek ügyében.

Október 10-én, tíz nappal a Nagy Ékszerrablás előtt szokatlan ügyben tett feljelentést egy férfi a Párizstól északkeletre, közúton 40 kilométeres távolságban fekvő – most lehet borzongani! – Louvres nevű településen. (A két szót ugyanúgy ejtik franciául, a szóvégi s ugyanis néma.) A fickó el akarta adni a kosaras emelőjét, amit meg is hirdetett a Leboncoin nevű, Jófogás típusú apróhirdetési oldalon. Az egyik jelentkezővel meg is beszélt egy személyes találkozót 10-ére, ám ez állítása szerint csapda volt: a megbeszélt helyen elmondása szerint többen várták, az ismeretlenek megverték és fizetés nélkül elvitték a járművét.

A pórul járt férfi a Louvre kirablásáról olvasva egyszer csak észrevette, hogy a 4 rabló közül ketten az ő elrabolt kosaras emelőjével jutottak fel a híres múzeum egyik első emeleti erkélyére, hogy az ablakot ott flexszel betörve egyből a koronaékszereket őrző, kamerákkal fel nem szerelt terembe jussanak.

A Le Figaro információja szerint a nyomozók komolyan veszik ezt a nyomot, bár az önmagában nem lepte meg őket, hogy jól előkészített akcióról van szó. A Le Parisien cikke szerint a rendőrök a Louvre Szajna felőli oldalán leparkolt emelőben találtak egy motoros sisakot és egy kesztyűt is, amiket laborban vizsgálnak.

Az ügyön jelenleg hatvan nyomozó dolgozik. Rachida Dati kulturális minisztert a keddi parlamenti ülésen megsorozták azonnali kérdésekkel, de ő beleállt és azt mondta, hogy a biztonsági rendszer remekül működött a múzeumban.

Miközben pörög a nyomozás, a szakértők azt találgatják, mekkora esély van megtalálni magukat a műkincseket. A francia belügyminisztérium volt a legoptimistább, ők arra hívták fel a figyelmet, hogy a specializált műkincsfelkutató egységük 50 százalék feletti hatékonysággal dolgozik. De a lapok által megszólaltatott szakértők ennél azért óvatosabbak. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen egyedi, ismert darabokat eredeti állapotukban nehéz értékesíteni, a nemesfémárak emelkedése miatt pedig még nagyobb az esélye, hogy a fémrészeket beolvasztják, a drágaköveket pedig kisebb darabokra vágják. A nyomozás ugyanúgy tarthat pár napig mint évekig. Mindenre van példa: X. Károly 1976-ban ellopott koronázási kardja sosem került elő, az a két, igen értékes dohányosdoboz, amit a Louvre adott kölcsön és amit 2024. novemberében egy kisebb vidéki múzeumból raboltak el fegyverrel, pár hónapos nyomozás árán előkerült.

Forrás