Nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño esemény fog kialakulni, amely a globális átlaghőmérsékletet is megemeli – írja az éghajlatváltozással foglalkozó Másfélfok közleménye. Ez a modellek előrejelzése szerint akár egy úgynevezett „szuper El Niño”-vá is fejlődhet, amely ritkán fordul elő (legutóbb 2016-ban következett be). Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói megvizsgálták, hogy mekkora hatása van ennek az éghajlati ingadozásnak a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokra.

Cikkükben a kutatók hangsúlyozzák, hogy a hosszú távú globális felmelegedést nem az El Niño okozza: ez természetes éghajlati ingadozás, amely rövidebb távon módosítja a klímát. De még így is 0,2 °C-kal is növelheti az átlaghőmérsékletet.

Európa, és különösen Magyarország már nagyon távol esik a trópusi Csendes-óceántól, ezért az El Niño hatása csak különböző távkapcsolati rendszereken keresztül juthat el térségünkbe. Szabó Péter és Pongrácz Rita több ENSO-indikátort vetettek össze a magyarországi téli és nyári hőmérsékleti, illetve csapadékadatokkal.

A téli csapadéknál mutatkozott a legnagyobb együttjárás: a most is kialakuló El Niño esetén a magyarországi tél több esetben csapadékosabb volt. Ahogy a téli hőmérsékletnél is hasonló, pozitív kapcsolat volt kimutatható: ilyenkor enyhébb telek gyakrabban fordulnak elő. A nyári csapadék és a nyári hőmérséklet esetében ez az összefüggés még gyengébb volt, olyannyira, hogy a hosszú távú előrejelzésben jelenleg nincs is értelme foglalkozni ezzel a globális hatású, mégis távoli jelenséggel.

Forrás