Negyedik napja tart az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen, ami az iráni rezsim válaszcsapásai miatt lassan regionális háborúvá terebélyesedik, és még mindig nem világos, hogy Donald Trump miért döntött a háború megindítása mellett.

Ezen nem segít az sem, hogy Trump eddigi videóüzeneteiben, különféle lapoknak és tévécsatornáknak adott rövid interjúiban és hétfői első nyilvános szereplése során is összevissza, időnként magának is ellentmondva fejtette ki, hogy miért volt szükség a támadásra.

Szombat óta beszélt már arról is Trump, hogy a „vérszomjas” iráni rezsimet akarják megbuktatni, ahogy arról is, hogy új tárgyalásokat akarnak kikényszeríteni ugyanezzel az iráni rezsimmel. Jake Auchincloss demokrata képviselő a Financial Timesnak beszélt arról, hogy az első 72 órában Trump négy különféle magyarázattal állt elő a háború megindításával kapcsolatban. Szerinte ha meglenne a stratégiai egyértelműség, akkor az amerikai erők „kíméletlenül végrehajthatnák” a küldetésüket, de mint hozzátette: „ki tudna komolyan venni egy ilyen főparancsnokot?”

Első, szombati videóüzenetében Trump amúgy még arról beszélt, hogy a támadás célja a rezsim megbuktatása, és arra biztatta az irániakat, hogy vegyék át a hatalmat. Másnaptól kezdve Trump emberei már nem voltak a rezsimváltás kérdésében túlságosan biztosak, az elkötelezett Trump-támogató héja szenátor, Lindsey Graham egy interjúban arról beszélt, hogy nem az ő feladatuk, hogy kiválasszák a következő iráni kormányt, és aznap már Trump is arra utalt, hogy ő teljesítette a vállalását az irániak felé, akiknek segítséget ígért a múlt havi tüntetések utáni véres megtorlások idején, és most már az irániakon múlik, mi történik majd.

Szintén aznap a New York Timesnak mégis arról beszélt, hogy van három nagyon jó jelöltjük az iráni tisztviselők között, akik vezethetnék az országot. Egy nappal később az ABC-nek ismerte el, hogy az amerikai és izraeli csapások annyira „sikeresek” voltak, hogy mindhárom, meg sem nevezett jelölt már halott. A CNN-nek pedig azt mondta, hogy „nem tudjuk, ki vezeti most az országot. Ők sem tudják ezt.”

Lehet tudni Trump-közeli forrásoktól, hogy az elnökre nagy hatással volt a januári venezuelai akció sikere, amikor az amerikaiak egy villámakcióban elrabolták Nicolás Maduro elnököt, helyére pedig egy korábbi emberét ültették, aki kiegyezett az amerikaiakkal, és valami hasonló megoldást állítólag szívesen látott volna Iránban is. Csakhogy elemzők az elmúlt napokban arra figyelmeztettek venezuelai és az iráni rezsim borzasztóan különböző mind felépítésében és szervezettségében, mind társadalmi beágyazottságában, és az egyik helyen sikeresen alkalmazott taktika nem könnyen vethető be a másik országban.

Mindezek mellett már arról is esett szó, hogy a teheráni ballisztikus rakéta programot kellett villámgyorsan megállítani, bár ezzel kapcsolatban kérdés, hogy miért volt szükség ekkora sietségre, amikor a tavaly nyári pár napos bombázás után Trump diadalittasan közölte, hogy sikerült megsemmisíteniük az iráni nukleáris programot. Trump említette már azt a célt is, hogy Irán ne támogathasson többet terrorista proxiszervezeteket külföldön.

Trump első, szombati üzenetében még valamiféle azonnali fenyegetésre utalt, ami miatt lépniük kellett, de nem árulta el, hogy mi volt ez, helyette Iránnal szembeni évtizedes sérelmeket sorolt fel inkább.

Hétfő reggelt állt először a nyilvánosság elé a Pentagont vezető Pete Hegseth, aki a média gyalázása mellett kifejtette azt is, hogy ez semmiképp nem lesz egy végtelen háború és ez nem is egy rezsimváltó háború, hanem lézerfókusszal akarják felszámolni az iráni haditengerészetet, rakétákat és az állam nukleáris ambícióit.

Hétfő este aztán Trump külügyminisztere, Marco Rubio állt elő egy újabb magyarázattal a Kongresszusban, amikor arról beszélt, hogy tudták, hogy Izrael meg fogja támadni Iránt, és akkor Irán amerikai célpontokon is bosszút állt volna, ami sokkal több amerikai áldozathoz vezethetett volna, ezért inkább megelőző jelleggel szálltak be Izrael oldalán. Erre a felvetésre elég hevesen reagáltak demokrata politikusok, akik azt kifogásolták, hogy hogyan fordulhat elő, hogy az országuk belekezd egy háborúba csak azért, mert egy másik ország meg akar támadni egy harmadik országot.

Trump hétfőn már arra utalt, hogy a kongresszusi felhatalmazás nélkül indított háborúja akár el is húzódhat. Elmondta, hogy előzetesen négy- öt héttel számoltak, de képesek ennél sokkal tovább is folytatni, és még el sem kezdték igazán keményen támadni az irániakat. Kitért arra, hogy ha elhúzódna a háború, ő aztán biztos nem fog erre ráunni, majd egy perccel később már a Fehér Ház báltermének belső dekorációs terveiről beszélt.

És ugyan Trump állandó támogatói közül legtöbben ezúttal is azonnal az elnök és így a háború pártjára álltak, a Financial Times gyűjtése szerint azért megjelentek eltérő hangok is a MAGA-nyilvánosságban, és vannak, akik amellett érveltek, hogy az Iránban a támadások nyomán kialakuló felfordulás csak sokkal több problémát fog okozni a jövőben az Egyesült Államoknak.

Mint a MAGA-influenszer Matt Walsh fogalmazott: „ Eddig azt hallottuk, hogy bár megsemmisítettük az egész iráni rezsimet, ez nem egy rezsimváltó háború. És bár megsemmisítettük az iráni nukleáris programot, ezt a nukleáris programjuk miatt kellett megtennünk. És bár Irán nem tervezett támadást az Egyesült Államok ellen, lehet, hogy mégis tervezett volna.” , és mint hozzátette, ez az üzenet „enyhén szólva is zavaros.”

Forrás