A Microsoft kutatói szerint a jövő adatközpontjai olyan üveglapokra támaszkodhatnak, amelyek akár több ezer évig képesek adatot tárolni. Miután a Southamptoni Egyetem 2014-es kutatása kimutatta, hogy lézerekkel több száz terabájtnyi adat kódolható az üveg belsejében kialakított nanostruktúrákba, a Microsoft Project Silica programja most egy gyakorlatiasabb, végponttól végpontig működő (end-to-end) rendszert mutatott be.

Az eljárás ultrarövid, femtoszekundumos (ez a másodperc egybilliárdod része) lézerimpulzusokkal marja az adatokat vékony üvegrétegekbe, így rendkívül tartós adathordozó jön létre, amely ellenáll a szélsőséges hőmérsékletnek, páratartalomnak, elektromágneses hatásoknak és fizikai igénybevételnek, miközben előállítása és újrahasznosítása is energiahatékony.

A demonstráció során a kutatók 4,8 terabájtnyi adatot tároltak egy 120 milliméter széles és 2 milliméter vastagságú, négyzet alakú üveglapon – ez nagyjából 37 darab 128 gigabájtos iPhone tárhelyének felel meg, egyetlen telefon térfogatának kb. egyharmadában. Az adatokat mikroszkóp és kamera segítségével olvassák ki, majd a rögzített képeket egy neurális hálózaton alapuló algoritmus alakítja vissza bitekké. A folyamat teljesen automatizálható, és hibajavító biteket is alkalmaz, így alkalmas lehet robotizált, üvegalapú adattárak kialakítására a jövő adatközpontjaiban.

Gyorsított öregítési tesztek – például kemencében történő hevítés – alapján az adatok 290 Celsius-fokon is több mint 10 ezer évig stabilak és olvashatók maradhatnak, szobahőmérsékleten pedig még ennél is tovább. Bár továbbra is kérdéses, hogy mennyire költséges a technológia, és hogy milyen nehézségekkel járna a létező infrastruktúrákba való beépítése, az érdeklődés nő a technológia iránt.

Kazansky társalapítója az SPhotonix nevű cégnek, amely például már elhelyezte az emberi genomot egy üveglapon, míg az osztrák Cerabyte startup hasonló, kerámia- és üvegalapú adattárolási megoldásokat fejleszt. A Microsoft szerint a technológia legkézenfekvőbb felhasználási területei a hosszú távú archívumok (például nemzeti könyvtárak, tudományos adattárak vagy kulturális gyűjtemények) lehetnek, és a vállalat már együttműködik többek között a Warner Bros. stúdióval és a Global Music Vault nevű zenei archívummal, hogy üveglapokon is elhelyezzék a jelenleg felhőben tárolt, tartós megőrzésre szánt adatokat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás