Hat éve, amióta az MTA-ról leválasztották a kutatóintézeteket, majd a hálózat többszörös névcserék után a HUN-REN nevet kapta, szinte folyamatosak az átszervezések, átalakítások a hazai tudományosság intézményeiben, az Akadémiától az egyetemekig. És miközben rendre hangzatos ígéreteket kap a tudományos közösség hatékonyságról és versenyképességről, egyelőre még a tudományos dolgozók botrányos bérhelyzetét sem rendezték. Az idén 200 éves MTA vezetése hol támogatja a változtatásokat, hol ellenszegül, de a gőzhenger megy tovább, és az átszervezéseket, mint amilyen a négy kutatóintézet ELTE-hez csatolása is volt, rendre a kormánysajtó támadó hangú cikkei vezetik fel.

Csakhogy ami Magyarországon az illiberális rendszer zászlaja alatt történik, azt pár évtizede egy más színezetű kormány is részben meg akarta csinálni, és jól illeszkedik a neoliberális világtrendekbe is azt a kutatást preferálni, ami szabadalmak és fejlesztések útján visszahozza a pénzt, margóra terelni a humán tudományokat, folyamatos pályázati versenyhelyzetekbe kényszeríteni a kutatókat. Impact és outreach, Q1-es publikációk, kredit-pontok és hivatkozások gyűjtése, mintha csak trófeákról lenne szó. Vannak, akik szerint a tudomány ma vállalkozás és nem közjó, rövid távú verseny és nem a társadalom előtt álló problémákra megoldásokat kereső, hosszú távú projekt.

Eközben itthon a helyzet azzal is bonyolódott, hogy kiépült egy párhuzamos, erősen privilegizált és nem túlzottan transzparens kutatói intézményrendszer is, MCC-vel, Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, kekvás egyetemi konstrukciókkal, kormányközeli intézetekkel és műhelyekkel, ahol kevésbé kötelezők a meritokratikus szempontok.

Legújabb podcastunkban három vendéggel beszélgetünk a magyar tudományos intézményrendszer jövőjéről: Kutnyánszky Anikóval, a tudományos dolgozókat tömörítő szakszervezet, a TDDSZ elnökségi tagjával, Miklósi Ádám etológussal, egyetemi tanárral, az ELTE TTK Biológiai Intézetének volt igazgatójával, az MTA rendes tagjával és Fábri Györggyel, az egyetemfilozófia és tudományszociológia kutatójával, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docensével.

• A tudományos intézményrendszert az 1950-es évek elején egyszer már megpróbálták teljesen szétverni, annak mi lett a vége, és miért?
• Mit lehet kezdeni a magyar tudomány intézményeivel, ha kormányváltás lesz 2026-ban? És ha nem?
• Egyáltalán kell-e figyelnie a tudománynak a politikára?
• Hogyan változott valójában a tudomány társadalmi presztízse az elmúlt években?
• Mi az a dolog, amivel egyedül indokolható a tudomány autonómiája?
• Mi lenne ma a dolga az MTA-nak és a magyar tudománynak?

Hallgasd alább:

A beszélgetést Nagy Gergely vezette. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

A címlapkép a TDDSZ flashmobján készült az MTA Humán Tudományok Kutatóháza előcsarnokában 2024. június 6-án. Fotó: Kun Zsuzsi / Qubit

Hallgass bele ezekbe is:

Forrás