Valóban Jogászország Magyarország?

Nemcsak az számít, hogy milyen párt- vagy ideológiai háttérrel rendelkezik egy ország kormánya, hanem az is, hogy milyen szakmák képviselőiből áll – állítja Dan Wang, a Stanford Egyetem kutatója a Breakneck: China’s Quest to Engineer the Future című, idén augusztusban megjelent könyv szerzője. Wang szerint „Kína mérnökök által irányított ország, míg az Egyesült Államokat ügyvédek irányítják. A mérnököket az építés, az jogászokat pedig a vitatkozás és az akadályozás motiválja, magyarázza.”

De vajon milyen ország Magyarország? Milyen szakmák képviselői irányították hazánkat a rendszerváltás óta? A mérnök vs. jogász párharc kimenetele nálunk egyértelmű, és azt is kijelenthetjük, hogy Magyarországon érvényesülni látszik Wang megállapítása, miszerint a közgazdászok a legjobb állami vezetők, mert ötvözik a jogászok és a mérnökök legjobb tulajdonságait. „Jó elegyét képezik a technokratikus empirikus szakértelemnek és a megfelelő receptek kidolgozásához szükséges humanisztikus hajlamoknak” – írja a kutató, és nálunk valóban sok közgazdász volt a kormánytagok között az elmúlt 35 évben.

A jogászok dominanciája ugyanakkor vitathatatlan. Magyarországon 1990 óta 70-szer volt jogász, 56-szor közgazdász és 40-szer mérnök végzettségű kormánytag, ami, ha elfogadjuk Wang elméletét, annyit tesz, hogy sokat vitatkozunk, és kevesebbet építünk. A legjogászosabb kormány a második Orbán-kormány, míg az egyetlen közgazdászok által dominált kormány a Horn-kormány volt. Mérnökből legtöbb az Antall-kormányban kapott helyet.

Ami a nemek arányát illeti, nem csak a legutóbbi Orbán-kormányokra jellemző, hogy kevés pozíciót adtak nőknek: a brutális férfidominancia végigkíséri az elmúlt 35 évet.

A Boross- és az első Gyurcsány-kormányt nem vizsgáltuk, mert azok részben átvették az Antall- és a Medgyessy kormányok minisztereit, másrészt nem is voltak túl hosszú ideig hivatalban. Azt is érdemes megemlíteni, hogy sok miniszternek volt és van többfajta végzettsége, így őket több kategóriába is besoroltuk – Novák Katalin például egyszerre jogász és közgazdász, Pintér Sándor jogász és rendőrtiszt. A bölcsészkari diplomákat összevontuk, és ebbe a kategóriába beleértettük a népművelő végzettséget is; a korai Közgazdasági Egyetem által kiállított diplomák tulajdonosait mind közgazdász végzettségűként vettük számításba, de a későbbieket már nem, mert az intézményben túl erős volt a szakosodás. Az agrármérnököt mérnöknek vettük, de a teológust nem vettük bölcsésznek. A részben önkényes kategórialkotás miatt a számok vitathatók, de a trendeken ez nem változtat: a bölcsészek kiszorultak a kormányból, a mérnökök sem játszanak már fontos szerepet. A legutóbbi magyar kormányokat zömmel jogászok, közgazdászok és az „egyéb szakmák” képviselői alkotják. Ennek megfelelően intézményes szinten az ELTE-Állam- és Jogtudományi Kara, a mostani Budapesti Corvinus Egyetem (korábban Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) adta a legtöbb minisztert, de az ELTE Bölcsészkara és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara sem szégyenkezhet. Emellett a Semmelweis Egyetem is befért a legtöbb minisztert adó intézmények közé.