Venezuela elnöke, Nicolás Maduro azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy „háborút szít”, miután a Fehér Ház a Karib-tenger felé irányította a világ legnagyobb hadihajóját, ezzel jelentősen fokozva az amerikai katonai jelenlétet térségben. – írja a BBC.

Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth pénteken rendelte el, hogy a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó hadihajó hagyja el a Földközi-tengert, és vonuljon át a Karib-térségbe. „Egy új, örökké tartó háborút gyártanak” – mondta Maduro.

„Megígérték, hogy soha többé nem vesznek részt háborúban, most mégis egy háborút készítenek elő” – mondta

Az Egyesült Államok az utóbbi hetekben látványosan növelte katonai jelenlétét a Karib-térségben: hadihajókat, egy nukleáris tengeralattjárót és F–35-ös vadászgépeket küldtek oda. Washington eközben hivatalosan a drogkereskedelem elleni fellépéssel indokolja a műveleteket.

Az amerikai hadsereg eddig tíz légicsapást hajtott végre olyan hajók ellen, amikről azt állítja, hogy drogcsempészekhez tartoznak – köztük egyet pénteken, amikor Hegseth szerint „hat férfi narco-terrorista” vesztette életét. Az akció a Karib-tengeren történt, és Hegseth szerint a célpont a Tren de Aragua nevű bűnszervezet hajója volt.

A légicsapásokat azóta már több ország is elítélte a térségben, jogászok és szakértők pedig megkérdőjelezték azok törvényességét. Bár a Trump-kormányzat a drogellenes háborúra hivatkozik, sokan úgy vélik, hogy valójában Maduro megbuktatása és a venezuelai kormány destabilizálása a cél. Trump ugyanis régóta ellenségként tekint Maduróra, akit korábban drogcsempész-hálózat vezetésével vádolt meg. Ez utóbbi vádat a venezuelai elnök tagadta.

A USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó bevetése lehetőséget adna arra is az Egyesült Államoknak, hogy földi célpontok ellen indítson támadásokat. Trump ugyanis többször is utalt arra, hogy akár „szárazföldi műveleteket” is fontolgat Venezuelában.

„Most már a szárazföldi lehetőségeket is vizsgáljuk, hiszen a tengert teljesen ellenőrzésünk alatt tartjuk” – mondta a héten.

A pénteken bejelentett támadás már a tizedik volt, amit a Trump-adminisztráció szeptember eleje óta végrehajtott a feltételezett drogcsempészek ellen. A legtöbb művelet Dél-Amerika és a Karib-térség vizein zajlott, de október 21-én és 22-én a Csendes-óceánon is voltak csapások. Eközben az amerikai kongresszusi képviselők – republikánusok és demokraták egyaránt – komoly aggályokat fogalmaztak meg az akciók jogszerűségével és az elnök felhatalmazásával kapcsolatban.

Az Egyesült Államok korábbi külügyminisztériumi jogásza, Brian Finucane szerint az események alkotmányos válságot jeleznek, miközben a republikánus többségű Kongresszus nem hajlandó szembeszállni az elnökkel. „Az Egyesült Államokban egyfajta Article 1-válság zajlik” – mondta Finucane, aki napjainkban a Nemzetközi Válságcsoportnál dolgozik. „A katonai erő alkalmazásának engedélyezése alapvetően a Kongresszus hatáskörébe tartozik. Ezt a jogkört most a Fehér Ház bitorolja, ezért a Kongresszusnak kellene visszaszereznie a szerepét.”

Forrás