Durva hőhullám és csapadékhiány sújtja Magyarországot a HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai elemzése szerint, és a következő napokban ez tovább súlyosbodik: a hőmérséklet csúcsértéke a hétvégén és a jövő hét elején helyenként akár a 40 Celsius-fokot is meghaladhatja. A nappali órákban a relatív páratartalom hétfőn és kedden sokfelé 20 százalék alá csökken, ami erős légköri aszályt jelent. Az ilyen extrém hőség az emberi szervezetre is komoly terhet ró: 40 fok közelében, különösen alacsony páratartalom mellett a hőguta és a kiszáradás kockázata jelentősen megnő, az orvosok ilyenkor a bőséges folyadékbevitelt és a déli órákban a szabadban tartózkodás kerülését javasolják.

Csapadékra csak keddtől, enyhülésre pedig szerdától van esély, addig a talaj tovább szárad, az aszály pedig tovább terjed és mélyül. Az aszályhelyzet már most is kritikus az ország nagy részén. Az elmúlt 30 napban a középső országrészben többfelé még a 20 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége, miközben a sokéves átlaghoz képest csaknem országszerte 30-50 mm-es a hiány.

A 90 napos csapadékösszeg ennél is aggasztóbb képet mutat: 40-100 mm-rel kevesebb hullott a szokásosnál. A talaj 30-60 cm-es rétegének nedvességtartalma az ország nagy részén nem éri el a 20-30 százalékot a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában, az Alföld és a Mezőföld felső egy méteres talajrétegéből pedig több mint 100 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.

A mezőgazdaságot súlyosan érinti a helyzet. A kalászosok és a repce aratása ugyan megindult, ám a műholdas vegetációs indexek szerint a növények zöld tömege jócskán elmarad az átlagostól, és a száradás is korán elkezdődött; alacsony termésátlagokra lehet számítani. A napraforgó és a kukorica még rosszabbul jár: ezek fejlődéséhez elengedhetetlen lenne a csapadék, a forró, száraz idő pedig komoly károkat okoz bennük. A szezon során összegzett csapadékmennyiség a kukorica szempontjából különösen kritikus területeken, például a Duna-Tisza közén és a Hortobágy térségében egyre növekvő mértékben marad el a szokásostól – a teljes szezonos csapadék egyes helyeken mindössze fele vagy harmada az ideálisnak.

A mostani hőhullám nem elszigetelt esemény, hanem egy egész tenyészidőszakot végigkísérő száraz, meleg időjárás csúcspontja. Szeptember óta az ország jelentős részén 150-200 mm-rel kevesebb csapadék hullott az optimálisnál: a téli havazás ugyan átmenetileg nedvességet hozott, de a tavaszi hónapok szinte folyamatos csapadékhiánya ezt nagyrészt felemésztette. A hőösszeg ezzel szemben országszerte az optimális érték felett alakul (a sokéves átlagnál 20–45 foknappal több), ami azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest kissé előrébb jár – a növények tehát gyorsabban érnek, miközben a talajban egyre kevesebb víz áll rendelkezésükre.

Forrás