Egy 59 ezer éves neandervölgyi fogon szándékos fogfúrás nyomait azonosították kutatók – írta meg szerdán a New Scientist. A felfedezés 45 ezer évvel előbbre tolhatja a legkorábbi ismert fogműtét idejét.

Amikor az orosz kutatók először rábukkantak a délnyugat-szibériai Altaj-hegység egyik barlangjában a fogra, azt hitték, hogy tulajdonosának halála előtt, vagy közvetlenül azután tört el. De ahogy tovább vizsgálták az alsó második nagyőrlőfogat, egyre több kérdés merült fel arról, hogy miként deformálódhatott.

Kszenyija Kolobova, az Orosz Tudományos Akadémia régésze és kollégái mikroszkópos vizsgálatokkal arra jutottak, hogy a nagyőrlő fogszuvasodás következtében károsodhatott, és rajta kőeszközzel végzett fúrási nyomok látszanak. A nyomok alapján a beavatkozást azokban tapasztalt egyén végezhette.

A vélhetően kínzó fájdalommal járó őskori fogműtét, amit a PLOS One folyóiratban közölt tanulmányuk szerint három szakaszban végezhettek el. A beavatkozás következtében bekövetkező idegelhalás idővel enyhíthette az érintett panaszait, aki utána még évekig használhatta a fogát rágásra.

„Felfedezésünk közvetlenül megkérdőjelezi a neandervölgyiek kognitív képességeivel szembeni előítéleteket, mivel azt mutatja, hogy képesek voltak ok-okozati összefüggésekben gondolkodni betegségekről” – mondta Kolobova, aki bízik a mikroszkópos vizsgálataik eredményében.

Stefano Benazzi, a Bolognai Egyetem antropológusát meggyőzték az eredmények, amik szerinte arra utalnak, hogy a neandervölgyiek kognitív képességei és viselkedése jóval fejlettebb volt annál, mint ahogy azt sokáig feltételezték. A mostani kutatást megelőzően a legkorábbi fogászati beavatkozás bizonyítékai 14 ezer évvel ezelőttről, a mai Olaszország területén élt modern emberektől származtak.

Forrás