Vannak, akik úgy vélik, hogy nem lehet addig mesterséges általános intelligenciáról (AGI) beszélni, amíg csak a telefonunkon és a számítógépen találkozunk az AI-jal, és nincs robottestbe építve a technológia, hogy a gyerekekhez hasonlóan tudja felfedezni a fizikai világot. Egy amerikai-norvég startupnál már rendelni is lehet humanoid robotot, miközben a Teslától a Boston Dynamicsig számos amerikai cég tanítja serényen az AI-vezérelt robotokat, hogy minél több emberi mozdulatot el tudjanak sajátítani. Ezek nemcsak házimunkában tudnak majd segíteni, hanem a gyártás vagy a logisztika területén is hasznos munkaerőt jelenthetnek, ezen a téren pedig – botladozó robotfocisták ide vagy oda – Kínával is fel kell venniük a kesztyűt az amerikai cégeknek.

Azonban hiába beszél egymilliós robotseregről Elon Musk, a humanoid robotok még nem tartanak ott, hogy komoly profitot termeljenek a cégeknek. Akkor honnan lesz a súlyos dollár-százmilliárdokat felemésztő AI-vállalatoknak akkora bevételük, hogy rászolgáljanak az idővel egyre türelmetlenebbé váló befektetők bizalmára? Az Economist jövőbe tekintő cikke alapján a mezei felhasználóknak szánt chatbotok helyett jönnek a specializált ágensek, és 2026-ban kiderülhet, tényleg elveszi-e a munkánkat a mesterséges intelligencia.

Az AI Híradó harmadik adásában Bodnár Zsolt és Tóth András ezek mellett az elmúlt két hét legfontosabb fejleményeiről is beszélgetett.

• Csak az elmúlt két hétben 2000 milliárd dollárnyi AI-költést jelentettek be a legnagyobb techcégek. De mire?
• Hogyan lázadnak a víz- és energiaigényes adatközpontok építése ellen ott, ahol már most is nagy a szárazság?
• Miért tanítják vetkőzni és négykézláb kúszni a humanoid robotokat?
• Miért jelentek meg olyan óriásplakátok nagyvárosok utcáin, amelyek az emberi munkaerő AI-ra cserélésére buzdítanak?
• És hogy került egy AI-festmény egy walesi múzeum falára?

Nézd meg itt:

Forrás