
Kivételesen gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel magyar és román paleontológusok Erdélyben – derül ki az ELTE hétfői közleményéből.
A dél-erdélyi Hátszegi-medencében található, először 2019-ben feltárt lelőhelyen a nagyméretű dinoszaurusz csontok szinte egymás tetején fekszenek, ami még a dinoszauruszmaradványokról híres területen is példátlannak számít.
A Valiora Dinoszaurusz Kutatócsoport már több mint öt éve folytat kutatásokat a Hátszegi-medence nyugati részén, ahol olyan késő kréta kori rétegeket tártak fel, amik a nem-madár dinoszauruszok kihalása előtti néhány millió éves időszakba engednek betekintést.

„2019-ben, az első terepbejárásunk alkalmával a Hátszegi-medencében, szinte azonnal rátaláltunk a K2-es lelőhelyre. Ez a felfedezés emlékezetes pillanat maradt számunkra: már az első percekben feltűntek a patakmeder szürke, agyagos rétegeiben csillogó, nagyméretű, fekete dinoszauruszcsontok, amelyek kivételes megtartásukról tanúskodtak” – mondta Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszék adjunktusa és a kutatócsoport vezetője.
A K2-es lelőhelyen a kutatók az utóbbi években több mint 800 gerinces fosszíliát tártak fel, egy kevesebb, mint öt négyzetméteres területen – amikről november elején számoltak be a PloS One folyóiratban megjelent tanulmányukban. A szubtrópusi éghajlatú területen 72 millió évvel ezelőtt egy kisebb tó állhatott. Ezt a kutatók szerint heves esőzések során létrejövő folyók és villámárvizek táplálták, amik a környező területen elhullott állatokat egymásra halmozták, kialakítva a lelőhelyet.
A lelőhelyről részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek. Az egyik a Hátszegi-medence leggyakoribb dinoszauruszának, a Rhabdodontidae családba tartozó, mintegy két méter hosszú, többnyire két lábon járó növényevőnek lehetett egy egyede. A másik viszont meglepte a kutatókat: az ugyanis a Titanosauria sauropoda növényevő dinoszauruszok közé tartozhatott, aminek ilyen jól megőrződött példányát eddig még nem ismerték Erdélyből.

A lelőhelyen megtalált fosszíliák vizsgálata Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense és a kutatócsoport romániai vezetője szerint lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjenek a Hátszegi dinoszauruszfauna legkorábbi összetételébe, és felvázolják azokat az evolúciós irányokat, amik a K2-nél fiatalabb erdélyi lelőhelyekről ismert dinoszauruszok felé vezetnek.










