Szijjártó Péter volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége szerda este, és ezúttal rendes kérdésekre is válaszolnia kellett az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos magyar álláspont miatt. Először is rögtön megakasztotta a műsorvezető, Szöllősi Györgyi a szokásos brüsszelezést, hiszen meg kellett magyaráznia, hogy kit vagy mit ért pontosan Brüsszel alatt, mire a külgazdasági és külügyminiszter azt válaszolta, hogy az európai mainstreamet, azaz gyakorlatilag Magyarország és Szlovákia kivételével minden uniós tagállamot.

Arra a kérdésre, hogy miért probléma, ha az európai országok fegyverkeznek, pláne, amikor Magyarország is így tesz és fegyvergyárat is létesít, Szijjártó csak azt tudta mondani, hogy Ukrajna felfegyverzésével nem ért egyet, mivel azt a háborút „a csatatéren megváltoztatni nem lehet”. (Arról sajnos nem volt szó, hogy Kijev vagy Harkiv orosz kézre kerülésének megakadályozása a háború megváltoztatása volt-e vagy sem.)

Szijjártó arról is beszélt, hogy a NATO-országok külügyminisztereinek szerdai találkozóján elhangzott, hogy még ha létre is jönne egy ukrán-orosz békemegállapodás, ők akkor is rossz viszonyra rendezkednek be Oroszországgal a következő években, rossz esetben akár háborúra is. Amikor ennek kapcsán a műsorvezető újra megkérdezte, hogy mégis miért baj, ha Európa felkészül egy külső támadásra, erre az volt a válasz, hogy „egészen más, ha a saját védelmi képességeinket fejlesztjük, mintha egy harmadik országba öntjük bele hadseregépítésre a pénzt”, holott az általa idézett európai harcászati dokumentum a tagországok saját védelmi képességeinek fejlesztéséről is szól.

Arra a felvetésre, hogy az EU is saját, Szijjártó így válaszolt:

Mi a NATO vagyunk. A NATO meg tudja védeni saját magát, ehhez nem kell Ukrajna.

Később hozzátette, hogy „földtől elrugaszkodott, irracionális helyzetértékelésnek” tartja, hogy az oroszok megtámadnák bármelyik NATO-tagországot.

Ezután került szóba Mark Rutte NATO-főtitkár délutáni nyilatkozata arról, hogy Oroszország folyamatosan teszteli a NATO védelmi képességeit, mire Szijjártó azt válaszolta:

Ne tőlem kérdezze, én nem az orosz, én a magyar kormánynak dolgozom.

Amikor pedig a műsorvezető szembesítette azzal, hogy amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy Brüsszel bele akarja vinni Európát a háborúba, akkor ugyanazt mondja, amit Vlagyimir Putyin, Szijjártó felháborodottan azt válaszolta, hogy őt nem érdekli, hogy „az oroszok, a barbadosiak vagy a bermudaiak” mit gondolnak, hiszen „kicsinyes, beteg dolog azt nézni”, hogy miben vág egybe két ország álláspontja.

Szóba került még, hogy Brüsszel azért támadja Magyarországot, mert békét akar. A mostani béketárgyalásokra térve Szijjártó Péter azzal magyarázta, hogy nem született megegyezés a keddi Witkoff-Putyin megbeszélésen, hogy négy év után ez volt az első tárgyalás. Arra a felvetésre pedig, hogy a szakértők szerint Putyinnak nem érdeke most a békekötés, mire Szijjártó azt mondta, a szakértők nincsenek ott, ahol az események zajlanak:

Értem, hogy mindig Putyinról tetszik kérdezni, jártunk Trumpnál is, de úgy látom, ez itt annyira nem érdekes, mert nem illik annyira a narratívába.

Szijjártó ezután kifejtette, hogy Orbán washingtoni és moszkvai látogatása is azt mutatja, Magyarország nincs elszigetelve, Putyin pedig azt mondta nekik múlt héten, hogy nagyon várta a keddi tárgyalást. Arra a kérdésre, hogy miért ment Orbán Moszkvába, a külügyminiszter azt mondta, elmondták Putyinnak, hogy végre nincs semmilyen szankció, ezért tájékoztatni kellett az oroszokat, hogy az olaj- és gázszállítás is folytatódhat. Hogy ezt miért kellett személyesen közölni, arra azt volt a válasz, hogy az EU a jogi lehetőséget akarja elvágni, az ukránok pedig az olajvezetéket támadják.

Szijjártó Péter kikérte magának, amikor Szöllősi Györgyi úgy fogalmazott, hogy Putyin „odahívta” Orbánt Moszkvába, hiszen a miniszterelnököt „meghívták”, Orbán pedig a meghívásról eldönti, hogy elfogadja-e vagy sem. Végezetül Szijjártó elmondta, hogy Szlovákiával meg fogják támadni azt a most bejelentett EU-rendeletjavaslatot, miszerint 2027 novemberére kitiltják Európából az orosz olajat és földgázt.

Forrás