Európában és a Földön a tavalyi év volt a harmadik legmelegebb a mérések kezdete óta – közölte szerdán az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete, a Copernicus Climate Change Service (C3S) éves éghajlati jelentésében.

2025-ben a globális átlaghőmérséklet 1,47 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodást megelőző időszakét, miután 2024 minden korábbi rekordot megdöntött, és 125 ezer éve nem látott hőmérsékleti viszonyokat produkált. Az európai klímajelentést néhány nappal azután adták ki, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok kilép az ENSZ klímaváltozás elleni globális fellépést koordináló keretegyezményéből.

Elkerülhetetlen a párizsi klímaegyezményben felállított 1,5 fokos hőmérsékleti küszöb túllépése, így most egy olyan szakaszba lépünk, ami a klímacél meghaladásának kezeléséről szól majd, mondta a Qubit kérdésére a jelentés kiadása előtt rendezett sajtótájékoztatón Carlo Buontempo, a Copernicus klímaváltozás-figyelő szervezet igazgatója. „Rajtunk múlik, hogy miként nézünk szembe az ebből fakadó jelentősebb kockázatokkal” – mondta.

Ezek a kockázatok aszerint fokozódnak, hogy milyen mértékben és mennyi ideig lépjük át az 1,5 fokos küszöböt. „Tudjuk, hogy [a klímaváltozás] számos hatása a globális átlaghőmérséklettel arányosan erősödik, így ha jócskán túllépjük a 1,5 fokot, akkor súlyosabb következményekkel kell számolnunk. Eközben a túllövés időtartama a kitettségről szól, és azt jelenti, hogy hosszabb ideig vagyunk kitéve ennek a magasabb kockázatnak” – mondta Buontempo.

A klímaváltozás-figyelő szervezet szerint 2023-2025 volt az első hároméves időszak az emberi civilizáció történetében, amikor három év átlagát nézve a Földön több mint 1,5 fokkal volt melegebb az iparosodást megelőző periódusnál (az 1850 és 1900 közötti időszak globális hőmérsékleti átlaga). Mára a hosszú távú globális felmelegedés mértéke elérte az 1,4 fokot, és ha a felmelegedés a mostani ütemben folytatódik tovább, a párizsi megállapodás 1,5 fokos klímacélját az évtized végéig átléphetjük.

Forrás