A bakteriofágok (röviden: fágok), vagyis a baktériumokat fertőző vírusok antibiotikumként történő bevetése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Az amerikai Wisconsin–Madison Egyetem kutatói a PLOS Biology folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kísérletei ígéretes eredményekkel kecsegtetnek a szuperbaktériumokkal szembeni hadviselésben – írja a Live Science.

A baktériumok és az azokat megfertőző fágok evolúciós fegyverkezési versenye folyamatosan zajlik, de egy űrállomás mikrogravitációjában ez az evolúció más mintázatot mutat, mint a Földön.

Az amerikai kutatók összehasonlították az űrállomás fedélzetén, illetve a Földön tenyésztett, egyebek mellett a krónikus hasmenésért is felelős Escherichia coli populációkat, amelyeket a T7 néven ismert fággal fertőztek meg. Kiderült, hogy az űrmintákban a mikrogravitáció alapvetően megváltoztatta a fágfertőzés jellegét és sebességét: bár a fágok továbbra is sikeresen megfertőzték és elpusztították a baktériumokat az űrben, a folyamat tovább tartott, mint a földi mintákban.

A genomszekvenálás kimutatta, hogy az űrben a baktériumok és a fágok is olyan jellegzetes genetikai mutációkat halmoztak fel, amelyeket a földi mintákban nem voltak jelen. A mutációk a fágok baktériumfertőző képességét, a bakteriális receptorokhoz való kötődésük mértékét növelték. Ugyanakkor az E. coli is mutálódott, növelve a fertőzések elleni védelem szintjét egyebek mellett a receptorok megváltoztatásával, állítja a tanulmány.

A meglepetést az okozta, hogy az „űrfágok” receptorkötő fehérjéjében bekövetkezett adaptációs változások fokozott aktivitást eredményeztek azokkal az E. coli törzsekkel szemben, amelyek a súlyos szövődményekkel járó húgyúti fertőzések kórokozói, és jellemzően rezisztensek a T7 fágokkal szemben.

A kutatók szerint a mikrogravitációban kialakuló mutációk alkalmazhatók lehetnek a rezisztens baktériumok elleni védekezésben.

Forrás