Orbán Viktor 2023 nyarán Tusványoson így fogalmazott:

Új miniszterelnöke van Romániának, az Isten éltesse! Új miniszterelnök: új esély. Mióta miniszterelnök vagyok, ő a huszadik román kollégám.

A Lakmusz ugyan vitatta ezt a számítást akkoriban, de, ha mindenképpen igazat akarunk adni a miniszterelnöknek, akkor csavarhatjuk úgy a dolgot, hogy 2010-től 2023-ig valóban húsz román kormányfői ciklust „élt túl” Orbán. Ugyanis 2010 és 2023 között tizennégy román politikus húsz ciklust „húzott le” Bukarestben. Ez úgy lehetséges, ha az ügyvezető és a „rendes” kormányfőket is beszámítjuk, és voltak, akik két-három alkalommal is miniszterelnökök voltak.

A 2023-as tusványosi beszéd óta mostanáig még kétszer történt csere a román kabinet élén. Igaz, Catalin Predoiu csak ügyvezetőként „ugrott be” 48 napra 2025-ben. Ilie Bolojan 2025 nyarától miniszterelnök – ő a tizenötödik a sorban, aki Orbán Viktor 2010 óta tartó kétharmados kormányzása idején került hatalomra Bukarestben. És akkor még nem számoltuk azt a négy politikust, akik Orbán első kabinetje alatt, 1998 és 2002 között voltak kormányfők Bukarestben.

Bolojan komoly reformtervekkel érkezett 2025-ben, mivel Románia jelentős költségvetési hiánnyal és inflációval küzd. Ezért kemény megszorító intézkedésekre kényszerült az új kabinet. Tavaly október 10-én a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában Orbán ennek kapcsán azt mondta: a román gazdaságot „a politika vitte bajba”. Ugyanis

ha nincs stabilitás, ha nincs kiszámíthatóság, ha nincs hosszú távú tervezhetőség, ha az emberek vagy a pártok lebecsülik a stabilitás és a kiegyensúlyozottság értékét és erényét, akkor abból ötletelés, rángatózás és rövid távú gazdasági döntések következnek.

Orbán szavaiból úgy tűnhet, mintha hazánk a stabilitás oázisa lenne a térségben. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója és Oblath Gábor – aki 2010 előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának a tagja volt – 2025-ös közös tanulmánya e képet igencsak árnyalja.

A magyar gazdaság 2020–23 közötti változásait kommentálva Palóczék megállapították: ezeket „jelentős makrogazdasági instabilitás kísérte, amelyek a belföldi felhasználás, a külső egyensúly és az infláció mutatóinak évek közötti szélsőséges kilengéseiben mutatkoztak meg. Az instabilitás hátterében részben külső eredetű sokkok állnak, amelyeket azonban a gazdaságpolitika lépései felerősítettek”. A tanulmány szerint a gazdasági instabilitáshoz jelentősen hozzájárult a költségvetési folyamatok destabilizáló hatása:

a túlköltekezés, a félretervezés és az ad hoc kiigazítások rendszerré válása.

Orbán Viktort aligha zavarja a gazdasági elemzők véleménye, legalábbi így folytatta a már idézett rádiós interjúját: „Sok, népszerűnek tűnő, rövid távú gazdasági döntés, amikor összeadódik, abból szokott lenni a nagy gazdasági baj. Én 35 éve vagyok parlamenti képviselő, azóta figyelem a szomszédainknak a gazdaságpolitikáját.”

Vagyis a magyar kormányfő gyakorlatilag a stabilitás példájaként állította a magyar gazdaságpolitikát Románia elé. Van-e oka Orbánnak arra, hogy kioktassa a románokat arról, miként kell a gazdaságot irányítani? Cikkünkben megnéztük a magyar és a román lakosság életszínvonalára vonatkozó adatokat is, nem csak a puszta gazdasági mutatókat.

The post Jogosan oktatja-e ki stabilitásból Orbán Viktor a románokat, ha 15 év alatt 15 román kormányfőt „fogyasztott el” first appeared on 24.hu.

Forrás