A közelmúltban fokozódó geopolitikai feszültségek miatt végbemenő fegyverkezésnek pozitív hatása is lehet az Európai Unió, és így Magyarország gazdaságára – mondta Jaksity György közgazdász, elemző a Qubit Dollárpapa podcastjának múlt heti adásában. Ez a folyamat már elindult, és valószínűleg nem csillapodik majd az előttünk álló évtizedben, így pedig biztosan lesz gazdasági hatása. Kérdés, hogy mekkora.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az Egyesült Államok külpolitikájában zajló változások arra késztették az EU-t, hogy komolyan megerősítse saját biztonsági és védelmi képességeit. Az Európai Parlament szerint az a cél, hogy 2030-ra a tagállamok önállóan is képesek legyenek megvédeni magukat. Ezt a társadalmi igény is alátámasztja: egy 2025 márciusában közzétett Eurobarometer-felmérés szerint az uniós polgárok kétharmada (66 százalék) nagyobb szerepet szánna az EU-nak a globális válságok és biztonsági kockázatok kezelésében. A válaszadók 36 százaléka szerint a védelem és biztonság az az uniós szakpolitika, amelyre most a leginkább koncentrálni kellene.

Az uniós országok védelmi költése 2021 és 2024 között több mint 30 százalékkal nőtt, 2024-ben elérte a 343 milliárd eurót, ami az EU össz-GDP-jének 1,9 százaléka. A trend 2014 óta folyamatosan emelkedik, 2025-re pedig már 381 milliárd eurót (a GDP 2,1 százaléka) becsül az unió. Az alábbi ábrán látható az is, hogy ezeket a költéseket tekintve Magyarország az erős középmezőnyben van az EU-ban.

Az Európai Bizottság 2025 márciusában jelentette be a ReArm Europe/Readiness 2030 tervet, amelynek célja, hogy élénkítse a tagállamok védelmi beruházásait. A javaslat szerint a tagállamok GDP-jük akár 1,5 százalékát is védelmi célokra fordíthatnák anélkül, hogy emiatt túlzottdeficit-eljárás indulna ellenük. Ez Jaksity véleményével összhangban úgy élénkítené az egyes európai országok gazdaságát, hogy közben nem számítana be az EU-nak közlendő hiányba.

Forrás