Marco Rubio amerikai külügyminiszter közel három órán át válaszolt a kérdésekre a Szenátus külügyi bizottságának szerdai meghallgatásán. A politikus több aktuális külpolitikai kérdésről is beszélt, köztük Venezueláról, Iránról, Ukrajnáról, Grönlandról és Kubáról.

Rubio védelmébe vette a Trump-adminisztráció együttműködését a venezuelai vezetéssel, hangsúlyozva, hogy előrelépés történt az ideiglenes, volt Maduro-tisztségviselők vezette kormány támogatásában. Mint mondta, Washington „fokozatos megközelítést” alkalmaz, amelynek célja, hogy hosszabb távon demokratikus átmenetet érjen el Venezuelában.

„Ez nem egy gyorsfagyasztott vacsora, amit két és fél perc alatt elkészül a mikróban. Ezek összetett folyamatok” – fogalmazott a miniszter.

Rubio megvédte azt a döntést is, hogy a Trump-adminisztráció nem kért kongresszusi felhatalmazást, és előzetesen sem tájékoztatta a törvényhozást a Nicolás Maduro eltávolítását célzó katonai műveletről.

Az iráni helyzettel kapcsolatban Rubio kijelentette: „senki sem tudja”, ki kerülne hatalomra, ha a jelenlegi legfőbb vallási vezető eltávolításra kerülne. Hangsúlyozta, hogy az iráni helyzet „jóval összetettebb”, mint a venezuelai hatalomváltás volt. Ugyanakkor hozzátette, hogy az Egyesült Államok szükség esetén megelőző lépéseket tehet, „ha a régióban állomásozó több ezer amerikai katona, más létesítmények és szövetségeseink elleni támadást kell megakadályozni”, bár – mint mondta – reméli, hogy erre nem kerül sor.

A miniszter arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Grönland kapcsolata „jelenleg kedvező helyzetben van”, és szerdán megkezdődnek a technikai szintű tárgyalások, amelyek „rendszeressé válnak” a jövőben.

Az ukrajnai háborúról szólva Rubio elmondta, hogy a béketárgyalások „a donyecki területi igények kérdésére szűkültek le”. Hozzátette: „Továbbra is folynak az egyeztetések, és próbálják közelíteni a felek álláspontjait, de ez még egy olyan híd, amit nem sikerült átlépni.” Elmondása szerint az Egyesült Államok részéről a biztonsági garanciák már készek, de csak a háború lezárultával lépnek életbe.

Rubio a meghallgatás végén kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció „rendszerváltást szeretne látni Kubában”, ugyanakkor hozzátette: „ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok maga fog változtatni ezen a helyzeten.” (CNN)

Forrás