Monumentális anyag jelent meg hétfőn a Telexen a Samsung gödi akkumulátorgyárának súlyosan mérgező működéséről, amely során a határértéket akár több mint 500-szorosan meghaladó mértékben terhelték különféle vegyi anyagok az ott dolgozók szervezetét. A lap által ismertetett jegyzőkönyvek szerint a gyárban nikkelből, kobaltból és mangánból is messze a határértéket meghaladó mennyiség volt a levegőben.

A munkahelyi levegőben megengedett határértékeket általában napi 8 órás expozícióra számítják. Ha egy üzem levegőjében a koncentráció ezt többszörösen, a jegyzőkönyvek szerint esetenként 510-szeresen meghaladja, az már nem arról szól, hogy a cég nem tartja be a szabályokat; ilyen mértékű terhelés rövid távon is okozhat akut tüneteket (pl. irritációt, légszomjat vagy gyulladást), hosszú távon pedig jelentősen növeli a daganatos, légzőszervi és idegrendszeri megbetegedések kockázatát.

Összeszedtük a vonatkozó környezetvédelmi jelentésekben is szereplő nikkel–kobalt–mangán porra vonatkozó tudnivalókat.

Nikkel

A relatíve alacsony hő- és elektromos vezetőképessége, oxidációval, korrózióval szemben mutatott ellenállóképessége, valamint keménysége, könnyű ötvözhetősége és mágnesezhetősége okán számos iparágban felhasznált, elemi formájában ezüstösen fehér színű nikkelről (Ni) tudományos kísérletek sora igazolta eddig, hogy olyan humán daganatkeltő anyag, amely elsősorban tüdő- és orrüregi rák kialakulásáért tehető felelőssé, de állatkísérletek alapján gyakorlatilag bármely szervben képes lehet rák kiváltására – olvasható az Ökotárs Alapítvány Kockazatos.hu címen elérhető vegyianyag-kislexikonában.

A szakirodalom szerint főleg az olyan nehezen oldódó nikkelszármazékok, mint a nikkel-szulfid, vagy a nikkel-oxid belégzése okozhat rákot. Az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC besorolása szerint a nikkel-fém csupán lehetséges humán daganatkeltő, ám a nikkel vegyületek emberben bizonyítottan rákkeltő hatásúak. Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége (EPA) már 10 éve a nikkelpor és a nikkel-szulfid bizonyítottan humán rákkeltő hatására figyelmeztetett.

A nikkel rendszeres belégzéses expozíciójánál asztma, orrüregi és orrnyálkahártya-gyulladások, krónikus hörghurut, csökkent tüdőkapacitás alakulhat ki, és több korábbi vizsgálat talált összefüggést a vérsavóban talált, megemelkedett nikkelkoncentráció és a miokardiális infarktus, az agyvérzés, valamint a májzsugor között.

Kobalt

A modern akkumulátorgyártás meghatározó alapanyagának számító kobalt (Co) por formában történő belélegzése is életveszélyes kockázattal járhat.

Az IARC karcinogénlistáján szereplő kobalt egészségkárosító hatásait összetett klinikai tünetegyüttes jellemzi; a kobaltmérgezés során a leggyakoribb hallás- és látásromlással leírható neurológiai zavarok mellett keringési és hormonrendszeri problémák is jelentkezhetnek, míg a krónikus kobaltmérgezés – a Telexen is idézett toxikológiai kutatások szerint – terhes nőknél magzatkárosító hatásokkal járhat, de a kitettség kóros irányba emelheti vörösvértestszámot, valamint csontvelő-, pajzsmirigy- és hasnyálmirigy-károsodásokat okozhat.

A Greenfo akkumulátoripari összeállítása szerint „a kísérleti rendszerekben erős bizonyíték van arra, hogy a fémkobalt (beleértve minden méretű részecskét) krónikus gyulladást indukál, és megváltoztatja a sejtproliferációt, a sejthalált vagy a tápanyagellátást”. Az Európai Tanács egyébként épp 2025 év végén jelentette be a veszélyes vegyi anyagoknak való munkahelyi kitettségre vonatkozó szabályok aktualizálását a legújabb tudományos fejleményekkel összhangban – ennek részeként pedig expozíciós határértékeket határoz meg többek között a kobaltra és a szervetlen kobaltvegyületekre is.

Mangán

A növényi és állati szervezetekben esszenciális nyomelemként kis mennyiségben meghatározó élettani funkciójú mangán (Mn) nagyobb dózisai állatokon hosszas expozíció után a Parkinson-kórhoz hasonló idegrendszeri betegséget okozhatnak. Darvas Béla ökotoxikológus 2023-as tanulmánya szerint ezt a mangánizmus néven ismert, a központi idegrendszert érintő tünetegyüttest az 1800-as években írtak le mangánőrület címszóval a mangán-oxidok magas koncentrációjának kitett pácienseknél, akik a diagnózis idején összetett, kényszeres viselkedéssel, érzelmi labilitással, hallucinációkkal jellemzett szindrómát mutattak. Az ökotoxikológus szerint a tünetegyüttest súlyosbíthatja, ha – mint a gödi akkumulátorgyárban is – a nikkel, a kobalt és a mangán együtt fordul elő.

Márpedig a munkahelyi egészségvédelmi határértékeket jellemzően külön-külön állapítják meg egy-egy vegyi anyagra, miközben a valós ipari környezetben a dolgozók több fémpor együttes jelenlétének vannak kitéve. A toxikológiai szakirodalom ezt kombinált vagy szinergikus hatásnak nevezi, ahol az anyagok egymás hatását felerősíthetik, így az egészségkárosodás kockázata nem egyszerűen összeadódik, hanem akár megsokszorozódhat.

Az akkumulátorgyártás a finomszemcsés fémoxid porok intenzív felhasználására épülő technológia, ahol a levegő tisztasága és a zárt rendszerek fenntartása alapvető munkavédelmi követelmény. A szakértők szerint ilyen mértékű határérték-túllépés rendszerhibára, elégtelen elszívórendszerre vagy a munkavédelmi protokollok hiányos betartására utalhat. A kérdés így nem pusztán az, hogy jelen volt-e nikkel, kobalt és mangán a levegőben, hanem az, hogy miként fordulhatott elő ilyen brutálisan magas expozíció egy modern, európai uniós környezetben működő üzemben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás