Mióta a Telex beszámolt arról, hogy a Samsung gödi akkumulátorgyárában történt sorozatos munka- és környezetvédelmi kihágásokról az értesüléseik szerint még egy titkosszolgálati jelentés is készült a kormány számára, azóta a magyar nyilvánosság ettől a botránytól hangos.
Magyarország azonban nem az egyetlen hely, ahol ilyen aggodalmak vetődtek fel. A piaci részesedése alapján a világ harmadik legnagyobb elektronikai cégének számító, Dél-Korea GDP-jének 15 százalékát megtermelő Samsungnál a hasonló szabálytalanságokra bevett gyakorlatként tekinthetnek egy korábban 40 éven át a vállalat hűséges munka- és környezetvédelmi ellenőreként dolgozó férfi állításai szerint.
Évtizedek után tálalt ki
A Newstapa nevű dél-koreai nonprofit oknyomozó portál által 2023-ban csak Kangként bemutatott férfi állítása szerint már 2012-ben felfedezte, hogy a Samsung egyik nagy, mobiltelefonok gyártására specializálódott vietnámi gyárában – ahova állítása szerint átköltöztették a veszélyes munkafolyamatokat a dél-koreai szabályok szigorítása után – gyakorlatilag nem működik megfelelően a légszűrőberendezés.

Emellett a feltárás szerint a munkásoknak megfelelő védőfelszerelés nélkül kellett dolgozniuk anélkül, hogy tudatták volna velük, hogy ezzel milyen komoly mérgezésnek teszik ki magukat. A légszűrőrendszer elégtelen működése miatt ráadásul a munkások egy része elkezdett lyukakat vájni a gyár falába, hogy munka közben is rendesen tudjanak levegőt venni.
A cikk szerint a telefongyártás során keletkező, majd a rosszul működő berendezések miatt a gyár területéről kikerülő súlyosan mérgező vegyianyagok az egészségkárosítás mellett elviselhetetlen bűzt is jelentettek a helyiek számára.
Mérgező anyagokkal is dolgoztak
Csakhogy a Bắc Ninh tartományban található gyáregységben még évekig nem tettek semmit a munkások egészségét és a gyár környezetét egyaránt súlyosan mérgező problémák kezelésére. Majd ahelyett, hogy a szinte egyáltalán nem működő, a gyár termelési volumenéhez képest alultervezett szénszűrős légtisztitó rendszert teljes egészében lecserélték volna, 2017-ben úgy orvosolták a helyzetet, hogy azokat a munkafolyamatokat, amik a környékbeliek életét is megmérgező bűzért voltak felelősek, kiszervezték az alvállalkozóiknak.
A dél-korei oknyomozó portál munkáját két civil szervezet, az International Pollutants Elimination Network (Nemzetközi Szennyezőanyag-eltávolítási Hálózat) és a Supporters for the Health and Rights of People in the Semiconductor Industry (A Félvezetőiparban Dolgozók Egészségének és Jogainak Támogatói) munkatársai is segítettek, akik 2024-ben a Samsung vietnámi gyáraiban történt visszaélésekről szóló 150 oldalas jelentésüket is nyilvánosságra hozták angolul.
Amikor szólt, hogy nagy a baj, lefokozták
A veszélyes anyagokkal való munkavégzés kiszervezése azonban nem megoldotta, hanem inkább szétszórta a kockázatokat. A kiszervezett folyamatok olyan beszállítókhoz kerültek, amelyeknél még gyengébb volt az ellenőrzés, a helyi közösségek pedig gyakran semmit sem tudtak arról, milyen vegyi anyagokkal dolgoznak a közelükben.
Kang későbbi beszámolói szerint ekkor vált számára világossá, hogy nem elszigetelt hibákról, hanem rendszerszintű problémáról lehet szó.
A férfi a munkaútja után jelezte, hogy a 2012-es felfedezése előtt pár évvel, 2009-ben átadott üzemben található szénszűrős légtisztító berendezést alultervezték, és nem tud annyi szennyezett levegőt megtisztítani, mint amennyire a gyár termelési volumene alapján szükség lenne. Ezért az egész rendszert újra kellene építeni, vagy ha már erre nincsen mód, akkor legalább rendszeresen ki kellene cserélniük a szénszűrőket – amit amúgy korábban elmulasztottak.
Azonban a visszaemlékezése alapján csupán azt a kérdést kapta válaszul a feletteseitől, hogy
Mi jó származna abból, ha az összes aktív szenet kicserélnénk?
Kang később is rendszeresen próbálta felhívni a cégvezetés figyelmét a problémákra, de az igyekezetét végül azzal jutalmazták, hogy egy újabb Bắc Ninh tartományban tett munkalátogatás után 2016-ban lefokozásként a Samsung dél-koreai központjából a vietnámi gyárba küldték munka- és környezetvédelmi felügyelőnek, és meg is próbálták elhallgattatni.
A cég felső vezetése és a vietnámi gyáregységek főnökei azonban továbbra sem voltak érdekeltek a problémák orvoslásában. A Vietnámba száműzött Kang pedig hiába próbálkozott a helyzet javításával, mivel a munkatársai az elmondása alapján kiközösítették, és megpróbálták ellehetetleníteni.
Mindezt annak ellenére, hogy közben a vietnámi nyilvánosságba is eljutottak a Samsung szabálytalan helyi működésére utaló jelek. A Rest of the World nevű techportál 2023-ban megjelent cikke szerint 2016-ban például egy 22 éves nő esett össze hirtelen és halt meg munka közben Észak-Vietnám másik nagy Samsung-gyárában, Thái Nguyên tartományban, ami túlterheltségről és foglalkozási mérgezésről szóló pletykákhoz vezetett a munkások körében.

Egy 2017-es, 45 Bắc Ninh-i és Thái Nguyên-i munkavállaló által kitöltött felmérés szerint a munkavállalók gyakran ájuldoztak, látáskárosodást, orrvérzést, sőt vetélést is szenvedtek. A Samsung azonban egyik esetben sem ismerte el, hogy a rosszulléteknek köze lehet a munkakörülményekhez. Sőt, a tanulmány készítőit még jogi lépésekkel is megfenyegette a nagyvállalat. Ami „komoly aggodalmat” váltott ki az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogi Tanácsának több tagjából.
37 ember kapott metanolmérgezést, egyikük meg is halt
2023 márciusában azonban nem csak a nyugdíjazása után nyilvánosság elé álló munka- és környezetvédelmi ellenőr beszámolói miatt került a Samsung vietnámi működése a figyelem középpontjába.
Hanem azért, mert az egyik veszélyes munkák elvégzésével megbízott alvállalkozó gyárában összesen 37 ember kapott súlyos mérgezést a munka közben a levegőből a szervezetükbe jutó metanol miatt. Egyikük, egy 41 éves nő ráadásul bele is halt a mérgezésbe, három tinédzser munkás pedig megvakult.
Kang elmondása alapján egyébként a telefonok festésekor alkalmazott metanol használatát a Samsung saját gyáraiban korlátozzák, ezért más különösen veszélyes anyagok használatával járó munkafolyamatokhoz hasonlóan a metanol használatát igénylő folyamatokat is kiszervezték az alvállalkozóknak. Így 2021 óta már nem a Bắc Ninh-i gyárban kapják meg a Samsung-telefonok a festésüket.

A szennyvizet sem tisztították megfelelően
A Bắc Ninh tartományban található, 2022-es adatok alapján 16 ezer embernek munkát adó Samsung-gyárból azonban nem csak a levegőbe jutottak káros anyagok, hanem a vízből is. A gyárat a 2010-es években többször is tüzetesen átvizsgáló Kang szerint ugyanis a munka során keletkező szennyvízzel sem bántak kellő gondossággal.
Hiszen a nyugdíjas munka- és környezetvédelmi felügyelő a 2012-es legelső gyárlátogatásakor azt is észrevette, hogy a létesítményben nincs szennyvíztisztító tartály. Ami elengedhetetlen a berendezések tisztításához és a festékfoltok eltávolításához használt, vegyi anyagokkal szennyezett víz elkülönítéséhez.
És a jelentésében természetesen ezt is jelezte a feletteseinek, de sajnos ebben a kérdésben sem talált megértő fülekre.
A vietnámi botrány mégis következmények nélkül maradt
„A Samsung nem az a Samsung volt, aminek a vállalat ígérte magát. Sok éven át teljesen egyedül küzdöttem, arra kérve őket, hogy tartsák be a szabályokat” – nyilatkozta Kang még 2023-ban a Rest of the Worldnek, utalva arra, hogy közben a Samsung saját környezetvédelmi jelentései sokkal jobb színben tüntetik fel a helyzetet, mint a valóság.
És a veszélyes munkafolyamatokat az enyhébb helyi szabályok miatt Vietnámba kiszervező Samsung gyakorlata sem sokat változhatott a 2023-ban kirobbant botrány hatására. Hiszen a Business and Human Rights Center (Üzleti és Emberi Jogi Központ) nevű civil szervezet korábban említett tanulmányt bemutató 2024-es cikke szerint minden második Samsung-telefon Vietnámban készül, és Vietnám legnagyobb exportot lebonyolító cégénének, valamint az ország legnagyobb befektetőjének is a Samsung számít.
Így elképzelhető, hogy Vietnámban – ahol egyébként a környezetvédelmi szabályok olyan enyhék, hogy a hatóságoknak nem kötelező a lakosság tudtára adni, hogy milyen káros anyagok jutnak a levegőbe és a vízbe – a hatóságok nem engedhetik meg maguknak, hogy a Samsung körmére nézzenek.
Legalábbis erre enged következtetni az, hogy a vietnámi hatóságok 2017-es vizsgálata minden rendben talált a Samsung helyi működésével kapcsolatban, a 2023-as botrány után pedig nem is indítottak semmilyen vizsgálatot. Az ügyet szorosan nyomon követő Business and Human Rights Center honlapján legalábbis nincs nyoma annak, hogy a helyi hatóságok bármit is léptek volna. Csak annak, hogy 2026 januárjában az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogi Tanácsa az aggodalmainak adott hangot a vietnámi Samsung-gyárakban uralkodó helyzet kapcsán.
A Samsung pedig természetesen csak annyival kommentálta Kang állításait, hogy ők mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el.

The post Tíz éven át próbálta jelezni a mérgezéseket a Samsung vietnámi gyáraiban, de hiába first appeared on 24.hu.








