A Tiszában azzal számolnak, hogy 2030-ra tudja teljesíteni Magyarország az euró bevezetésének előfeltételeit, a maastrichti kritériumokat – többek között erről beszélt Kármán András, a párt költségvetési- és adópolitikai szakértője a Népszavának. Kármán már októberben a 444-nek adott interjúban is hitet tett az euró mielőbbi magyarországi bevezetése mellett, de akkor dátumokat még nem említett. A mostani Népszava-interjúban azt mondta: „Őszre elkészül a költségvetés felülvizsgálata, majd ezt követően egy középtávú programban vázoljuk fel, hogy miként érünk el 2030-ra az eurózóna közelébe.”

Kármán arról is beszélt, hogy az extenzív növekedésre épített gazdaságpolitikai modellnek „elfogytak a tartalékai”, ezért váltani kell. Kármán most azt mondta, hogy a hatékonyságra, a termelékenységre fókuszáló növekedési modellre van szükség, és hogy a mainál sokkal innovatívabb gazdaság megteremtése a céljuk – többek között az innováció hiányát és fontosságát emlegette egyébként Halpern László Kornai-díjas közgazdász is a Dohánygyár podcastunkban.

Kármán óriási problémának nevezte, hogy „teljesen hitelét vesztette a költségvetési politika”, részben ez okozza, hogy magas hozamokkal, drágán lehet az államadósságot finanszírozni. Beszélt arról is, milyen terveik vannak a vagyonadóra: azt a produktív vagyonelemekre – cégtulajdonra, részvényekre –, illetve a nem produktív vagyonokra, például a luxusingatlanokra egyaránt kivetnék, de úgy, hogy „jövedelemarányosan annál kisebb terhet jelenthet a vagyonadó, minél inkább produktív vagyonelemben tartják”, amitől azt várják, hogy a vagyonosok visszaforgassák a vállalkozásokba a nyereséget. A kiskereskedelmi adót nem egy lépésben törölnék el, előbb csökkentenék a mostani 4,5 százalékról, és „hosszabb távra” ígéri a kivezetésüket.

Forrás