hir8 - Jámbor Péter 
hir8 Vendég 
Magyarország 2025-ben tovább növelte a nyersolajfüggőségét Oroszországtól: ez immár a teljes import több mint 92 százalékát teszi ki, szemben az Ukrajna 2022-es orosz invázióját megelőző 61 százalékkal – annak ellenére, hogy léteznek életképes alternatívák. A szófiai székhelyű CSD új elemzésében – Cutting the Cord: Russian Oil Supply to Central Europe Is Not Indispensable (Elvágni a köteléket: az orosz olajellátás Közép-Európában nem elengedhetetlen) – megállapítják, hogy ez a függőség nem technikai korlátok vagy gazdasági szükségszerűség eredménye, hanem politikai és kereskedelmi döntéseké, amelyek továbbra is jelentős bevételeket juttatnak a Kremlhez.
Ezek a döntések gyakorlatilag a ország szinte teljes függőségét eredményezték egyetlen beszállítótól. A változást nem a nyersolaj iránti keresletnövekedés, vagy az átmeneti ellátási nehézségek okozták. Ugyanezen időszak alatt Magyarország teljes nyersolajimportja csökkent, a 2024-es 4,53 millió tonnáról 3,96 millió tonnára 2025-ben, ami azt jelzi, hogy az alacsonyabb importmennyiséget szinte teljes egészében a növekvő orosz ellátás kompenzálta – állapítják meg a tanulmányban.
Megkérik a tranzitfelárat az ukrajnai szállításért
„A rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá azokat az állításokat, melyek szerint a horvát kőolajvezeték-üzemeltető túlzottan magas díjakat számol fel a Mol-nak. Ezzel szemben a nem orosz olaj Horvátországon keresztül történő szállítása esetén a tranzitdíj csaknem fele annak, amit Magyarország fizet az orosz nyersolaj Ukrajnán át történő szállításáért” – idézik a közleményben Isaac Levit, az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) európai-orosz politikai és energiaelemzési csoportjának vezetőjét.
Magyarország egyaránt csatlakozik a Barátság-kőolajvezetékhez, amely kizárólag orosz nyersolajat szállít Ukrajnán keresztül, valamint az Adria-vezetékhez, amelyet a horvát állami tulajdonú JANAF vállalat üzemeltet, és amely képes nem orosz nyersolajat szállítani az Adriai-tenger partjáról.
A Mol vezetői az elmúlt években többször is hangoztatták, hogy az Adria-vezetéken keresztül történő diverzifikáció kereskedelmi szempontból megfizethetetlen a túlzott tranzitdíjak miatt. Ennek ellenére az Adria-vezetéken keresztül importált nem orosz nyersolajra vonatkozó tranzitdíjak alacsonyabbak voltak, mint a Barátság-rendszeren keresztül szállított orosz nyersolajra felszámolt díjak. Azzal együtt, hogy a Barátság átszeli az ukrajnai háborús övezetet, így magas geopolitikai és működési kockázatok társulnak hozzá.
2024-ben Magyarország havonta átlagosan 12,22 euró/tonna tranzitdíjat fizetett az Adria-csővezetéken keresztül importált nem orosz nyersolajért, ami 1,6%-os felárnak felel meg a horvátországi Omišalj importterminál díja és a végfelhasználó által Magyarországon fizetett ár között – állapítja meg a CSD, az Eurostat adatai alapján.
Ezzel szemben az orosz nyersolaj, amelyet 2024-ben a Barátság-vezetéken szállítottak, tonnánként 21 euróba került a magyarországi és szlovákiai végfelhasználóknak történő szállítások esetében,
Ezen felül a Fehéroroszországon át szállított orosz nyersolaj a becslések szerint 10,4 millió euró tranzitbevételt generált, mivel az exportőrök tonnánként 2,16 eurót fizettek a fehérorosz állami tulajdonú csővezeték-üzemeltetőknek. Ez további 0,46%-os felárat jelentett a Magyarországra szállított orosz nyersolaj árán belül.
Az Adria csővezetéken keresztül szállított nem orosz nyersolaj tranzitdíjai jelentősen alacsonyabbak,
A haszon főként a Molnál csapódik le
„Nincs sem technikai, sem gazdasági indok arra, hogy a közép-európai orosz olajra kivetett szankciók alóli mentességet meghosszabbítsák. Magyarország folyamatos függése olyan politikai döntés, amely gyengíti az EU egységét és aláássa a szankciórendszer hitelességét. Az orosz nyersolaj fokozatos kivezetése 2026 végéig megvalósítható és elengedhetetlen Európa hosszú távú energiaellátásának biztonsága szempontjából” – idézik Martin Vladimirovot, a CSD energia- és éghajlatprogramjának igazgatója.
A Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak történő olaj- és gázértékesítés 2022 óta több mint 13 milliárd euró adóbevételt hozott az orosz államnak. Csak 2025-ben Magyarország orosz nyersolajimportja havonta 85,8 millió euró ásványkitermelési adóbevételt jelentett Oroszországnak, a becslések szerint.
Míg Magyarország legnagyobb olajipari vállalata, a Mol, kedvezményes áron jutott hozzá az orosz nyersolajhoz – ami 2025-ben havonta körülbelül 47,3 millió eurónyi megtakarítást jelentett –, ezek a nyereségek nem jutottak el a fogyasztókhoz.
– írják a CSD kutatói.
Az orosz olajkedvezményből származó gazdasági haszon elsősorban a Molt illette meg, amely Magyarország és Szlovákia finomítóit birtokolja és üzemelteti. A vállalat működési bevétele 30%-kal emelkedett az ukrajnai inváziót megelőző szinthez képest, míg az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető három alapítvány a MOL részvényeinek 30,49%-át birtokolja, így biztosítva, hogy a többletnyereség Magyarország néhány legbefolyásosabb állami hálózatához áramoljon.
Az intézet szerint azokat az állításokat, amelyek szerint a diverzifikáció emelné az üzemanyagárak szintjét, vagy megzavarná az ellátást, nem támasztják alá bizonyítékok. Magyarország finomítói technikailag képesek nem orosz nyersolaj feldolgozására, és ezt a múltban is megtették ellátási zavarok nélkül. Bulgária és Csehország, amelyek 2024-ben, illetve 2025-ben szüntették meg az orosz kőolaj-kitettséget, nem tapasztaltak ellátási sokkot, és az EU-ban az egyik legalacsonyabb üzemanyagárakat érvényesítik.
A CSD arra figyelmeztet, hogy Közép-Európa már rendelkezik azzal az infrastruktúrával, amellyel az orosz nyersolajtól való függőség csökkenthető. Az Adria gázvezeték kapacitása elegendő a magyar és szlovák finomítók igényeinek kielégítéséhez, és az új alternatív útvonalak – például az Odessza–Brody gázvezeték esetleges újraindítása – tovább erősíthetik a régió ellenállóképességét.
Az EU REPowerEU keretrendszerének kiterjesztésével véget kell vetni Magyarország és Szlovákia mentességének az orosz olajtilalom alól. Kötelező negyedéves csökkentési célokat kell bevezetni, amelyek 2026 végére a teljes függetleneséshez vezetnek. Ehhez szükséges az orosz nyersolaj Magyarországon keresztül Szerbiába történő tranzitjának tilalma, az új szankciók kiskapuinak bezárásával, valamint az Adria-vezeték tranzitdíjainak független ellenőrzése az EU által támogatott választottbírósági mechanizmus segítségével.
Európában az orosz energiafüggőség megszüntetése már a végső szakaszába lépett.
– írják a közleményben.
The post Kutatóintézet: háromszoros felárral hozza be a Mol az orosz olajat, ahhoz képest, mint amennyit a horvátoknak fizet a szállításért first appeared on 24.hu.
EUR/HUF
