Simon Stiell, az ENSZ klímafőnöke tavaly szeptemberben arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia, „ha okosan használjuk”, segíthet megoldani a klímaválság problémáját. Nem ő volt az egyetlen, aki ennek a meggyőződésének adott hangot: a Google, az Amazon, a Meta és a Microsoft is bátor klímavállalásokat tettek és azt hangoztatták, hogy az adatközpontokat megújuló energiával fogják táplálni – miközben azt is ígérték, hogy a számítási kapacitásaik idővel segíthetnek elhárítani a klímaválságot.

Egy friss jelentés szerint ez nem így van: a nagy kibocsátók nagy kibocsátók maradnak, a kibocsátásuk így is egetrengető, a generatív mesterséges intelligencia pedig semmilyen kézzelfogható hasznot nem hoz klímaügyben, sőt, csak tovább rontja a helyzetet.

Haszon nincs, költség van

A jelentésben 154 olyan nyilatkozatot vizsgáltak, amelyek szerint a mesterséges intelligencia végső soron többet segít majd a klímavédelemben, mint amennyi kárral a kibocsátása jár. A vizsgált cikkeknek mindössze 26 százaléka hivatkozott szakmailag lektorált tudományos folyóiratban megjelent tanulmányokra, 36 százalékuk mögött pedig semmilyen bizonyíték nem állt.

A jelentés szerint egyetlen olyan esetet sem találtak, ahol bebizonyosodott volna, hogy a ChatGPT, a Gemini vagy a Copilot kézzelfogható hasznot hozhatott volna a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ketan Joshi elemző szerint ez nem véletlen: úgy tűnik, hogy a nagy techcégek szándékosan nem különböztetik meg egymástól a hagyományos és a generatív mesterséges intelligenciát, amikor pedig a technika környezetvédelmi hasznáról beszélnek, a jóval kevesebb kibocsátással bíró hagyományos mesterséges intelligenciával végzett előrejelzésekre és modellekre gondolnak, nem a chatbotokra.

Ennek megfelelően nem igaz az az állítás sem, amely szerint az AI 2030-ra 5-10 százalékkal csökkenti majd a globális emissziót – ami nem csoda, hiszen ahogy a jelentésből kiderült, emögött a becslés mögött nem is állt semmi, ami alátámasztotta volna.

Forrás