A fluorid öl, butít és nyomorba dönt – valami hasonlót állított Robert F. Kennedy amerikai egészségügyi miniszter 2024-ben, amikor arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy a túlzott fluoridbevitel csonttörésekhez, csontrákhoz vagy csontritkuláshoz vezethet. És ez még nem minden: a miniszter szerint a fluorid mindemellett (a védőoltásokhoz hasonlóan) autizmust okozhat, illetve drámaian csökkenti a gyermekek intelligenciahányadosát.

A sok vitát kiváltó tanulmány

Ez utóbbinak legalább van valami alapja is: egy 2025-ös ellentmondásos tanulmányt akár így is lehetett volna értelmezni, de ahogy erre többen is felhívták a figyelmet, a kutatás módszertana nem volt megfelelő, az adatok hiányosak voltak, a szerzők nem vették figyelembe a víz potenciális szennyezettségét, ráadásul olyan magas dózisok esetében találták csak kockázatosnak a fluorid fogyasztását, amilyen dózisban sehol sem adagolják az ivóvízhez (az más kérdés, hogy több adat is olyan országokból származott, ahol eleve magasabb fluoridbevitel jellemző, és nem adják hozzá az anyagot az ivóvízhez).

A kutatás többnyire kínai és indiai adatokon alapult, az alacsonyabb intelligenciaszint és a magasabb fluoridszint között pedig nem állapított meg ok-okozati kapcsolatot. Hiába tiltakoztak az orvosok, a gyermekfogászok és az amerikai járványügy is, amely egyenesen a huszadik század egyik legnagyobb orvosi vívmányának nevezte a fluoridos vizet, nemcsak a miniszter, a nép is gyanakvással tekintett a fluoridra, több államban, így például Utah-ban és Floridában pedig be is tiltották az ivóvízhez adagolását.

Minden eddiginél hosszabb távú kutatás

Egy hétfőn megjelent amerikai tanulmány minél eddiginél hosszabb távon és minden eddiginél nagyobb mintán vizsgálta a fluorid kognitív képességekre gyakorolt hatását. A kutatók a vizsgálathoz a Wisconsini Longitudinális Kutatás (WLS) adatait vették alapul, amelyben 10317 végzős középiskolai diák egészségügyi, szociális és kognitív mutatóit vizsgálták 1957 és 2021 között. A résztvevőknek 53, 64, 72 és 80 éves korukban megvizsgálták a kognitív képességeit, a lakcímük alapján pedig azt is megvizsgálták, hogy kútvizet ittak-e vagy fluoridosat, és ha ez utóbbit, akkor ahhoz hol mikor kezdték el adagolni az anyagot, és milyen dózisban.

A kutatás semmilyen összefüggést nem talált a fluoridos víz és az emberek kognitív állapota között, sőt, ami azt illeti, azok, akik fluoridos vizet ittak, valamivel jobban is teljesítettek a teszteken, mint azok, akik nem – igaz, ez az előny nagyjából 60 éves korig volt megfigyelhető. Míg a fluoridról nem derült ki, hogy negatívan befolyásolná az ember kognitív képességeit, a rossz fogakról már igen – márpedig éppen a fogak védelme miatt tesznek fluoridot az ivóvízhez. Ez persze nem túl valószínű, hogy túlzottan nagy hatást gyakorolna az oltástagadó, konteóhívő miniszterre, aki szerint kanyaróra elég A-vitamint szedni, az oltásokat messzire kerülni kell, a madárinfluenzát hagyni kell terjedni, és aki szerint vírusok és baktériumok egyszerűen nem is léteznek.

Forrás