
A Château de Chambord Franciaország második leglátogatottabb kastélya Versailles után. Az olasz reneszánsz építészet mintapéldájaként emlegetett épület belső állapota azonban egyre súlyosabban romlik. Most a Notre-Dame székesegyház példáját követve, Chambrond is kampányt indított, hogy közösségi finanszírozással teremtese elő a felújításhoz szükséges 30 millió eurót, írja az Artnet News.
A UNESCO világörökségi listáján is szereplő kastély építése 1519-ben kezdődött, négy évvel I. Ferenc francia király trónra lépése után. A francia reneszánszt elindító uralkodó eredetileg vadászkastélynak szánta az épületet. A közel 13 és fél ezer holdas birtok ma is Európa legnagyobb, fallal körülvett területe, amely mocsaras, ökológiailag sérülékeny vidéken helyezkedik el, amelyet a Loire-völgy Cosson folyója táplál.

A vízben gazdag környezet komoly problémákat okoz a 426 szobás kastély állaga szempontjából: az árvizek és aszályok váltakozása megbontotta az egyik szárny alapjait, ami a falak deformálódásához és repedésekhez vezetett, amely már az egész szerkezetet veszélyezteti. 2023-ban kritikus szintre ért az állagromlás, húsz ember alatt beszakadt a padló – ám szerencsére senki nem sérült meg a balesetben.
Ugyanebben az évben lezárták a kastély veszélyeztetett szárnyát, majd adománygyűjtő kampányt indítottak a helyreállítás finanszírozására. „Ez egyértelműen az évszázad projektje Chambord-ban” – mondja Pierre Dubreuil, a kastélymúzeum igazgatója, aki hozzátette, hogy az örökségi helyszín egyre népszerűbb, tavaly 1,2 millió látogatót fogadott, ám mégis csak a 15. helyen áll az örökségvédelmi költségvetési listán.

A több szakaszból álló felújítás 12 millió eurós első részletét már előteremtették, a fele a kastély saját forrásaiból származik, a másikat francia állami szervek adták. A második, 15 millió eurós fázis teljes körű felújítást tartalmaz, beleértve egy lift kialakítását a mozgáskorlátozott látogatók számára. A harmadik, 10 millió eurós szakasz többek között egy új auditóriumot is jelent majd.
Az 1000 euró alatti felajánlások esetén egyébként a szokásos 66 helyett 75 százalékos adókedvezményt kapnak az adományozók.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:









