Szenzációs felfedezést tettek a Barcelonai Egyetem kutatói a közép-egyiptomi Oxürhünkhosz városában: egy római kori sír tavaly év végi feltárásakor egy papiruszdarabot találtak az itt nyugvó múmia hasüregében. Ez önmagában még nem számítana ritkaságnak: a város több sírjában is találtak hasonlót, a papiruszokon azonban általában vallásos szövegek szerepeltek, ezen azonban Homérosz Iliászának egy töredéke olvasható.

A leletet Margalida Munar restaurátor állította helyre. A vizsgálatok után azt is sikerült megállapítani, hogy pontosan milyen szöveg szerepel rajta: Leah Mascia papirológus és Ignasi-Xavier Adiego nyelvészprofesszor, az egyetem Oxürhükhosz-projektjének vezetője szerint a töredék az Iliász második énekéből származik, és a hajók felsorolása olvasható rajta.

Görög, római és egyiptomi szokások

A múmiát egy római kori, mészkőből épült sírkomplexumban találták meg, amelyet korábban már kifosztottak, így több szarkofág és múmia is súlyosan károsodott benne. A múmia körülbelül 1600 éves lehet, a korban a temetkezéseken görög, római és egyiptomi gyakorlatokat is alkalmaztak. Ahelyett, hogy a múmiák belső szerveit kanópuszokban helyezték volna el, a múmia belső szerveit agyaggal, papirusszal és gyolccsal pótolták, a koporsókat és a testet fedő gyolcsokat pedig római és egyiptomi motívumok keverékével díszítették.

Bár az oxürhünkhoszi feltárásokon több görög irodalmi emlék is előkerült (sőt, az egyik nagyobb lelet előkerülése után, nagyjából húsz évvel ezelőtt a klasszika-filológusok valósággal megvadultak az eddig ismeretlen Szophoklész-, Euripidész- és Hésziodosz-szövegek reményétől), a lelet példátlannak számít: még sosem került elő ókori görög irodalom egy múmia belsejéből. Azt a kutatók sajnos nem tudták megfejteni, hogy miért esett a választás épp az Iliászra és a hajók felsorolására.

Nem a Homérosz-szöveg jelentette a feltárás egyetlen szenzációját, bár kétségtelen, hogy korábban hasonló még nem került elő: a sírban egy aranyból, illetve egy bronzból készült nyelvet is találtak, ezeket feltehetőleg azért helyezték az elhunytak szájába, hogy a túlvilágon is tudjanak beszélni. A sírok közelében több terrakottából és bronzból készült szobor is előkerült, ezek közül az egyik Harpokratészt, a másik Cupidót ábrázolja.

Forrás