
Mit csinálhat egy bekokainozott lazac? Ilyen és ehhez hasonló kérdések gyakran felmerülnek az emberben, de a Svéd Agrártudományi Egyetem kutatói úgy döntöttek, hogy elméleti megfejtések helyett a gyakorlatban is megvizsgálják a dolgot, az erről szóló tanulmányukat a Current Biology szaklapban publikálták hétfőn. A kérdés azért is fontos, mert a drog- és gyógyszermaradványok egyre nagyobb gondokat okozhatnak a vízi élővilágnak, de hogy pontosan milyen hatással vannak a halakra, azt csak néhány éve kutatják.
A teljes kép ebből a kutatásból sem rajzolódott ki, de vannak arra utaló jelek, hogy a kokain nem tesz jót a lazacoknak. Ahhoz, hogy pontosan megvizsgálják a drog hatását, a kutatók három csoportra osztották a kétéves vadlazacokat, a halak testébe pedig implantátumokat ültettek. Az első csoport tagjainál az implantátum csak a lazacok mozgását követte, a másodiknál pedig már annyi kokaint szabadított fel a halak szervezetében, amennyivel a természetes élőhelyükön jelenlévő szennyezés miatt egyébként is találkozhatnának. A harmadik csoport tagjainak vérébe nem kokaint, hanem a drog fő metabolitját, benzoilekgonint juttattak.
Merészebbek, mozgékonyabbak, sebezhetőbbek
A halakat ezután szabadon engedték a svédországi Vättern-tóban, és két hónapig nyomon követték a mozgásukat. A kutatás első heteiben nem tapasztaltak lényeges különbséget a három csoport viselkedése között, idővel azonban a kokainos csoport tagjai nyugtalanabbnak tűntek, a metabolitos lazacokról nem is beszélve.
A kokainos csoport tagjai átlagosan 5 kilométerrel többet úsztak a kísérlet utolsó két hetében, mint a kontrollcsoport tagjai, a metabolitos lazacok pedig 14 kilométerrel. Ez utóbbi csoport tagjai 12 kilométerrel északabbra is merészkedtek a tóban, mint a többiek. Jack Brand, a kutatás vezetője szerint ez azért is aggasztó, mert a vadon élő állatok elsősorban nem a kokainnal, hanem a metabolittal találkozhatnak – ennek a hatását pedig korábban nem, vagy csak alig vizsgálták.
Bár a drog halakra gyakorolt hatása még nem teljesen ismert, az biztos, hogy a több mozgással a lazacok több energiát égetnek el, amit pótolni kell – ez pedig nagyobb kockázatot is jelent, a halak ugyanis így több veszélynek vannak kitéve. Nem a lazacok az egyetlenek, amelyek megszenvedik a drogszennyezést: korábban a Bahamáknál cápák szervezetében is találtak a drogból, ebben az esetben a kutatók arra jutottak, hogy a drogot fogyasztó állatok stresszesebbek és fáradékonyabbak lesznek, mint azok a társaik, amelyek nem találkoztak kokainnal.







