Pósfai Mihály Széchenyi-díjas magyar geológust, mineralógust, egyetemi tanárt választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnökének. A pozícióért négyen indultak; a kedd délelőtti választás során Borhy László régész az első körben esett ki, míg Pósfai a testület szavazatainak több mint felét megkapta. A pontos szavazatarányt az MTA később teszi közzé honlapján. A főtitkár Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, a főtitkárhelyettes Kovács Ilona pszichológus és az Élettudományi alelnök Hunyady László endokrinológus lett. A Társadalomtudományi alelnöki posztot Borsos Balázs etnográfus, illetve a Természettudományi alelnöki pozíciót Kiss Rita építőmérnök tölti be.

Pósfai Mihály Széchenyi-díjas magyar geológus, mineralógus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 1996 és 1998 között az Arizonai Állami Egyetem geológia tanszékének kutatója volt. 1994-ben lett a veszprémi Pannon Egyetem docense, 2004-ben az MTA doktora. 2004 és 2005 között négy hónapig a Cambridge-i Egyetemen kutatott. 2006 óta a Pannon Egyetem egyetemi tanára, 2010-ben lett az MTA levelező tagja, 2016-ban a rendes tagja. Ásványtannal foglalkozik, kutatási területe a környezeti ásványtan, a tavi karbonátképződés, a biogén eredetű mágneses nanokristályok tulajdonságai és képződésük folyamata, az egyedi légköri aeroszol részecskék fizikai és kémiai tulajdonságai és éghajlati hatásai, valamint a szulfidásványok kristálykémiája.

A Magyar Tudományos Akadémia május 5-én tartotta közgyűlését, ahol a tisztújítás során új elnököt is választott az intézmény. Az előző két elnöki periódusban, 2020-tól mostanáig Freund Tamás neurobiológus töltötte be ezt a pozíciót, akinek mandátuma idén lejárt. A jelölési folyamat tavaly év végén kezdődött, és a négy elnökjelölt bejelentésével (Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus), márciusban zárult le. A jelöltek április 8-án mutatták be programjukat, és a jelölési folyamat során a választóbizottság számos kérdésére kellett válaszolniuk a koncepciójukkal kapcsolatban.

Az új elnöknek a múlt héten a következő kérdéseket tettük fel:

• 1. Mi az első három legfontosabb intézkedés, amellyel kezdené az elnökségét?

• 2. Miként látja esélyeit az elnökválasztáson?

• 3. Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból, pozitív, illetve negatív szempontból?

Pósfai Mihály válaszai:

„Felgyorsultak az események, és most a kutatóintézetek helyzetének rendezése tűnik a legsürgősebb feladatnak. Ebben a pillanatban még nem ismerjük, milyen kormányzati elképzelések vannak, ki és milyen szinten fog felelni a tudományos kutatásért, mely törvényekhez fognak hozzányúlni. Azt tartanám ideálisnak, ha minden érintett bevonásával – ebbe beleértem a kormány képviselőit, az intézetek dolgozóit, az igazgatókat, az MTA-t, a humán és társadalomtudományi kutatóközpontok esetében az ELTE-t – meg tudnánk állapodni egy optimális célállapotban, és annak megfelelően kidolgoznánk a részleteket. Van személyes véleményem arról, hogy mi lenne ez az optimális cél, de ennél fontosabb, hogy mit szeretne az egész kutatói közösség, azok a kollégáink, akik eddig is minden átszervezés, átgondolatlan ötletelés nyűgét viselték.

A köztestületi tagokkal való hatékony kommunikáció csatornáinak kiépítése, a köztestületi adatbázis tisztítása. Lehet, hogy a Qubit olvasói mind tudják, de azért megemlítem, hogy az MTA nemcsak a 365 akadémikusból áll, hanem tartozik hozzá egy 19 ezres tagságot számláló köztestület. Programom lényegéhez tartozik, hogy ők magukénak érezzék az Akadémiát. Ehhez az első lépés a kétirányú és rendszeres kommunikáció megteremtése a köztestületi tagok és az MTA vezetői között.

„Pályázati mátrix” elkészítése és közzététele. Az MTA sokféle pályázatot ír ki, kutatást és kutatókat támogat. Az összes pályázati lehetőséget egy egységes rendszerben, a pályázásra jogosultak és a beadás, értékelés, döntés idejének feltüntetésével, áttekinthető formában szeretném megjeleníteni. A cél, hogy az egyes pályázatok célközönsége könnyen rátaláljon az adott lehetőségre, belülről pedig a bírálati folyamatok és a bírálatokban résztvevő kutatók időbeosztása racionalizálható legyen. További, ehhez kapcsolódó cél, hogy az MTA honlap „Pályázatok” menüpontja alatt minden MTA támogatott kutatás elérhető legyen. Mindez az információ most is megtalálható a honlapon, de keresgélni kell.”

Az elnökségig vezető út már tavaly elkezdődött

A tisztújítás folyamatát az MTA Jelölőbizottsága készíti elő, aminek 22 tagja és ugyanennyi póttagja van. Ezek közül a tagok közül minden tudományos osztály két-két tagot és póttagot választ: egy tagot és egy póttagot a hazai akadémikusok közül, egy tagot és egy póttagot pedig az osztály nem akadémikus közgyűlési képviselői közül. A procedúrát a Jelölőbizottság elnöke vezényli, akit a bizottság tagjai közül az Akadémiai Közgyűlés választ meg; jelenleg ezt a posztot Bollobás Enikő, az MTA rendes tagja törti be 2025 szeptember 10-e óta. A választási folyamatban az Akadémia választott vezetői, vagyis az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a három nagy tudományterületet képviselő alelnökök, illetve a három nagy tudományterületet képviselő akadémikus pozíciók betöltésére potenciálisan alkalmas jelöltek kiválasztását egy közvélemény-kutatás is megelőzi.

A tavaly októberben bemutatott felmérés eredményei alapján a Jelölőbizottság tagjai értékelték a preferált jelöltek munkásságát és kompetenciáit, majd a testület elnöke felkérte őket elnökjelöltnek. Azok a jelöltek, akik elfogadták a felhívást ismét a Jelölőbizottság testülete előtt mérettetek meg: a bizottság titkos szavazást tartott, és döntésével hivatalosan is jelöltté nyilvánította őket. Az akadémiai szabályozás szerint a tisztségviselőket a Közgyűlés választja meg három évre, akik legfeljebb egy alkalommal tölthetik be ezután újra ezt a pozíciót.

Forrás