Pósfai Mihály az MTA új elnöke

Pósfai Mihály Széchenyi-díjas magyar geológust, mineralógust, egyetemi tanárt választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnökének. A pozícióért négyen indultak; a kedd délelőtti választás során Borhy László régész az első körben esett ki, míg Pósfai a testület szavazatainak több mint felét megkapta. A pontos szavazatarányt az MTA később teszi közzé honlapján. A főtitkár Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, a főtitkárhelyettes Kovács Ilona pszichológus és az Élettudományi alelnök Hunyady László endokrinológus lett. A Társadalomtudományi alelnöki posztot Borsos Balázs etnográfus, illetve a Természettudományi alelnöki pozíciót Kiss Rita építőmérnök tölti be.

Pósfai Mihály Széchenyi-díjas magyar geológus, mineralógus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 1996 és 1998 között az Arizonai Állami Egyetem geológia tanszékének kutatója volt. 1994-ben lett a veszprémi Pannon Egyetem docense, 2004-ben az MTA doktora. 2004 és 2005 között négy hónapig a Cambridge-i Egyetemen kutatott. 2006 óta a Pannon Egyetem egyetemi tanára, 2010-ben lett az MTA levelező tagja, 2016-ban a rendes tagja. Ásványtannal foglalkozik, kutatási területe a környezeti ásványtan, a tavi karbonátképződés, a biogén eredetű mágneses nanokristályok tulajdonságai és képződésük folyamata, az egyedi légköri aeroszol részecskék fizikai és kémiai tulajdonságai és éghajlati hatásai, valamint a szulfidásványok kristálykémiája.

A Magyar Tudományos Akadémia május 5-én tartotta közgyűlését, ahol a tisztújítás során új elnököt is választott az intézmény. Az előző két elnöki periódusban, 2020-tól mostanáig Freund Tamás neurobiológus töltötte be ezt a pozíciót, akinek mandátuma idén lejárt. A jelölési folyamat tavaly év végén kezdődött, és a négy elnökjelölt bejelentésével (Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus), márciusban zárult le. A jelöltek április 8-án mutatták be programjukat, és a jelölési folyamat során a választóbizottság számos kérdésére kellett válaszolniuk a koncepciójukkal kapcsolatban.

Az új elnöknek a múlt héten a következő kérdéseket tettük fel:

  • 1. Mi az első három legfontosabb intézkedés, amellyel kezdené az elnökségét?

  • 2. Miként látja esélyeit az elnökválasztáson?

  • 3. Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból, pozitív, illetve negatív szempontból?

Pósfai Mihály válaszai:

„Felgyorsultak az események, és most a kutatóintézetek helyzetének rendezése tűnik a legsürgősebb feladatnak. Ebben a pillanatban még nem ismerjük, milyen kormányzati elképzelések vannak, ki és milyen szinten fog felelni a tudományos kutatásért, mely törvényekhez fognak hozzányúlni. Azt tartanám ideálisnak, ha minden érintett bevonásával – ebbe beleértem a kormány képviselőit, az intézetek dolgozóit, az igazgatókat, az MTA-t, a humán és társadalomtudományi kutatóközpontok esetében az ELTE-t – meg tudnánk állapodni egy optimális célállapotban, és annak megfelelően kidolgoznánk a részleteket. Van személyes véleményem arról, hogy mi lenne ez az optimális cél, de ennél fontosabb, hogy mit szeretne az egész kutatói közösség, azok a kollégáink, akik eddig is minden átszervezés, átgondolatlan ötletelés nyűgét viselték.

A köztestületi tagokkal való hatékony kommunikáció csatornáinak kiépítése, a köztestületi adatbázis tisztítása. Lehet, hogy a Qubit olvasói mind tudják, de azért megemlítem, hogy az MTA nemcsak a 365 akadémikusból áll, hanem tartozik hozzá egy 19 ezres tagságot számláló köztestület. Programom lényegéhez tartozik, hogy ők magukénak érezzék az Akadémiát. Ehhez az első lépés a kétirányú és rendszeres kommunikáció megteremtése a köztestületi tagok és az MTA vezetői között.

„Pályázati mátrix” elkészítése és közzététele. Az MTA sokféle pályázatot ír ki, kutatást és kutatókat támogat. Az összes pályázati lehetőséget egy egységes rendszerben, a pályázásra jogosultak és a beadás, értékelés, döntés idejének feltüntetésével, áttekinthető formában szeretném megjeleníteni. A cél, hogy az egyes pályázatok célközönsége könnyen rátaláljon az adott lehetőségre, belülről pedig a bírálati folyamatok és a bírálatokban résztvevő kutatók időbeosztása racionalizálható legyen. További, ehhez kapcsolódó cél, hogy az MTA honlap „Pályázatok” menüpontja alatt minden MTA támogatott kutatás elérhető legyen. Mindez az információ most is megtalálható a honlapon, de keresgélni kell.”

Az elnökségig vezető út már tavaly elkezdődött

A tisztújítás folyamatát az MTA Jelölőbizottsága készíti elő, aminek 22 tagja és ugyanennyi póttagja van. Ezek közül a tagok közül minden tudományos osztály két-két tagot és póttagot választ: egy tagot és egy póttagot a hazai akadémikusok közül, egy tagot és egy póttagot pedig az osztály nem akadémikus közgyűlési képviselői közül. A procedúrát a Jelölőbizottság elnöke vezényli, akit a bizottság tagjai közül az Akadémiai Közgyűlés választ meg; jelenleg ezt a posztot Bollobás Enikő, az MTA rendes tagja törti be 2025 szeptember 10-e óta. A választási folyamatban az Akadémia választott vezetői, vagyis az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a három nagy tudományterületet képviselő alelnökök, illetve a három nagy tudományterületet képviselő akadémikus pozíciók betöltésére potenciálisan alkalmas jelöltek kiválasztását egy közvélemény-kutatás is megelőzi.

A tavaly októberben bemutatott felmérés eredményei alapján a Jelölőbizottság tagjai értékelték a preferált jelöltek munkásságát és kompetenciáit, majd a testület elnöke felkérte őket elnökjelöltnek. Azok a jelöltek, akik elfogadták a felhívást ismét a Jelölőbizottság testülete előtt mérettetek meg: a bizottság titkos szavazást tartott, és döntésével hivatalosan is jelöltté nyilvánította őket. Az akadémiai szabályozás szerint a tisztségviselőket a Közgyűlés választja meg három évre, akik legfeljebb egy alkalommal tölthetik be ezután újra ezt a pozíciót.


Forrás

Érdekességek

Pósfai Mihály: Ha most vissza tudunk térni Európába, akkor felívelő időszak jöhet

EPC-csúcs: Örményország közeledése és a védelem a fókuszban

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hir8.com

Vélemény

A jelenlegi politikai környezetben – ahol a parlamenti struktúra nem biztosítja a valódi fékek és ellensúlyok működését – különösen fontos, hogy legyenek olyan politikai és civil hangok, amelyek a nyilvánosságban és a társadalmi párbeszédben képesek konstruktív kontrollt gyakorolni. -Jámbor Péter


HU EUR/HUF362.27Ft
05 máj · CurrencyRate · EUR
CurrencyRate.Today
Check: 05 May 2026 13:40 UTC
Latest change: 05 May 2026 13:33 UTC
API: CurrencyRate
Disclaimers. This plugin or website cannot guarantee the accuracy of the exchange rates displayed. You should confirm current rates before making any transactions that could be affected by changes in the exchange rates.
You can install this WP plugin on your website from the WordPress official website: Exchange Rates🚀
HU USD/HUF309.6Ft
05 máj · CurrencyRate · USD
CurrencyRate.Today
Check: 05 May 2026 13:40 UTC
Latest change: 05 May 2026 13:33 UTC
API: CurrencyRate
Disclaimers. This plugin or website cannot guarantee the accuracy of the exchange rates displayed. You should confirm current rates before making any transactions that could be affected by changes in the exchange rates.
You can install this WP plugin on your website from the WordPress official website: Exchange Rates🚀

könyv borító

Soha többé kétharmad

Soha többé kétharmad

Tombol a közösségi média és patás ördögnek titulál mindenkit, aki a '26-os választásokra terveket fogalmaz meg. Valóban, úgy tűnik elengedhetetlen a valódi változás, sokak szerint mindenáron. Azonban mivel…

Tovább »