
Az elmúlt évszázadban rengeteg 137 ezer és 31 ezer évvel ezelőtt élt koala fosszíliája került elő a nyugat-ausztráliai barlangokból, ennek ellenére csak nemrégibren sikerült taxonómiai kritériumuknak megfelelően azonosítani a maradványokat — írja a New Scientist a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva.
Ismert, hogy az erszényes emlősökhöz (Marsupialia), azon belül a vombatalakúak (Vombatiformes) alrendjéhez sorolt koalafélék (Phascolarctidae) családjának ma már csak egyetlen – 2022 óta veszélyeztetett státuszú – faja él a Földön. A Phascolarctos cinereus három alfaja azonban kizárólag a kelet-ausztráliai eukaliptuszerdőkben lelhető fel, így a kutatók korábban azt feltételezték, hogy az említett fosszíliák is a mai példányok őseitől származnak.
A Western Australia Museum taxonómusai azonban nemrégiben egy olyan fosszília birtokába jutottak, amely lehetőséget adott a tüzetesebb morfológiai vizsgálatra és kiderült, hogy a nyugat-ausztráliai lelőhelyekről előkerült maradványok egy más koalafajhoz tartoznak. „Rövidebb fej, nagyobb fogak, tágabb orrnyílások és olyan anatómiai felépítés, amely arra utal, hogy a ma élő rokonaiknál jóval gyakrabban elhagyták a fák koronáját” – idézi a lap Kenny Travouillont, a tanulmány első szerzőjét, a múzeum munkatársát.

A rendszertani szakirodalomban Phascolarctos sulcomaxilliaris néven bejegyzett koalafaj a kutatók szerint nagyjából 30 ezer évvel ezelőtt tűnt el, miután a kontinens nyugati része végképp kiszáradt és elsivatagosodott.








