A tavakban vagy tengeröblökben mesterséges alapokra épült apró szigetek, crannogok a skót táj jellegzetes látványelemei. Bár rendeltetésük régóta tudományos viták tárgya, a Loch Bhorgastailban, vagyis a Bhorgastail-i tóban található crannog feltárása meglepő fejleményekkel szolgált a kutatóknak – írja a BBC.

A Külső-Hebridákhoz tartozó Lewis-sziget tavában 2009-ben felfedezett, kőből épültnek hitt szigeten 2021-ben kezdődtek azok a kutatások, amelyeknek eredményeiről a Phys.org portálon számolt be a kutatócsoport. Kiderült ugyanis, hogy a crannog alapját valójában egy kiterjedt, 23 méter átmérőjű, fából készült platform alkotja.

A Southamptoni és a Readingi Egyetem közös kutatócsoportja a hagyományos ásatási technikák és a radiokarbonos kormeghatározás mellett egy új, sekélyvízi sztereofotogrammetriai eljárást is alkalmaztak. Az Advances in Archaeological Practice folyóiratban megjelent tanulmányban bemutatott víz alatti 3D-s fotogrammetriai eljárás lényege, hogy egy búvár két, fix távolságra rögzített, nagy látószögű víz alatti kamerával centiméteres pontossággal térképezi fel a területet, majd a képeket speciális szoftverrel egyetlen, nagy felbontású 3D-s jellé fűzik össze. Ezzel az eljárással a kutatók sikeresen hidalták át a sekély vizek torzító fényviszonyai, a lebegő növényzet és a finom üledék okozta képalkotási akadályokat.

A technológia segítségével a régészek a kőrétegek alatt egybefüggő egységes, fatörzsekből és ágszövedékből álló struktúrát tártak fel, a mederből pedig több száz újkőkori kerámiatöredéket hoztak felszínre. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a mesterséges szigetet az időszámítás előtt 3500 és 3300 között, a Stonehenge feltételezett építését megelőző időszakban emelték. A szárazföldről egy ma már víz alatt lévő kőúton megközelíthető szigetet a középső bronzkorban újabb kő- és rőzseréteggel bővítették, majd újabb ezer év elteltével, a vaskorban mindezt újra megismételhették. A kutatók szerint mindez azt bizonyítja, hogy brit szigetek újkőkori társadalmai képesek voltak összehangolt, hatalmas fizikai munkát igénylő vízi építkezésekre. Az építmény kiterjedése arra utal, hogy ezek a helyszínek kiemelt társadalmi vagy szakrális jelentőséggel bírtak a korai közösségek életében, és hasonló kortárs aktivitás a régió más szigetein is megfigyelhető.

Forrás