A 24.hu elérte Kuna Tibort, akinek cégeivel 2018-ig ugyanolyan propagandacélú szerződései voltak a magyar államnak, mint Balásy Gyulának (akkoriban háromszereplős volt a piac, a harmadikkal, Csetényi Csaba cégeivel a Kuna-cégekkel egy időben bontottak szerződést). Rogánék korábbi milliárdos megbízásokkal kitömött kommunikációs vállalkozója 2018 nyarán esett ki a pikszisből, és veszítette el a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól érkezett zsíros megbízásokat. Sőt, Kunának később bíróság elé is kellett állnia adócsalás miatt, végül kétéves, öt évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Az egykori propagandagyáros, aki később Spanyolországba távozott, írásban nyilatkozott a lapnak. Azt írta, hogy a Kontrollnak adott sírós interjúval

„Balásy Gyula talán élete első valóban önálló döntését hozta meg – és szerintem ez nem volt sem sikeres, sem szerencsés”.

Nem érti ugyanis, hogy a szereplésnek és a felajánlásnak mi lehetett „a valódi célja. Ha a cél az volt, hogy elkerüljön bizonyos felelősségre vonásokat, vagy kedvezőbb helyzetbe kerüljön esetleges eljárások kapcsán, akkor ez szerintem teljesen kontraproduktív lépés volt.”

Azt gondolja, hogy Balásy az elmúlt évtizedben sosem volt önálló szereplő,

„az üzleti és stratégiai döntések mögött mindig volt egy politikai és hatalmi koordinációs háttér”.

Kuna azt írta, van némi rálátása a Balásy-cégek működésére, hiszen amikor az ő cégeit 2018-ban kiszorították az állami piacról, számos korábbi kollégája helyezkedett el Balásy érdekeltségeinél. Már 2019-ban azt hallotta, hogy „azokhoz az árakhoz képest, amelyekkel mi korábban dolgoztunk, már háromszoros vagy négyszeres szorzókkal kellett tervezni”.

Ez szerinte azt valószínűsíti, hogy tényleg jelentős volt a túlárazás, amit törvényszerűnek tart ott, ahol nincs valódi verseny. A lap kérdésére egyébként azt is közölte, hogy ő biztosan nem térne vissza erre a piacra, és a korábbi tevékenysége fényében volt egy meglepő állítása is:

„továbbra is azt gondolom, hogy az államnak nem politikai propagandára, hanem közszolgálati kommunikációra van szüksége”.

Forrás