Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium leendő vezetője miniszterjelölti meghallgatásán elmondta: Észtország mintájára szeretne digitális államot építeni, ahol az ügyintézés gördülékenyebb, és az állampolgároknak nem kell ugyanazt a dokumentumot újra és újra benyújtaniuk, írja a Telex. Szerinte az ügyintézésnek olyan egyszerűnek kell lennie, mint a Revolutot, a Bookingot vagy a Boltot használni. A közgazdász végzettségű, 25 éves tanácsadói tapasztalattal rendelkező Tanács meghallgatási beszédét azzal kezdte: történelmi lehetőség, hogy egy tárcában összpontosulhat a tudomány, a technológia és a kormányzati informatika.

Bár Magyarország a digitalizáció terén már most is kilencedik helyen áll az EU-ban, Tanács szerint akadályt jelent, hogy az állami információs rendszerek egymástól elkülönítve működnek, és az ügyintézők a végén papíron dolgoznak. Az elmúlt időszakban több milliárd forint ment fejlesztésre, de több mint 1000 milliárd úszott el visszaélések miatt – és százmilliárdos összegeket lehetne megspórolni hatékonyabb rendszerekkel. Példaként a külügyminisztérium kiberbiztonsági problémáit, az EESZT leállásait és a Kréta adatszivárgását hozta fel, kiemelve, hogy nagy előrelépésre van szükség a kibervédelem terén, amelynek átgondolását a minisztérium feladatának tekinti.

A mesterséges intelligenciáról azt mondta, az több mint a ChatGPT, és egy modern digitális államnak felelősséggel kell hozzáállni az AI-hoz, és észszerűen kell szabályozni. Emellett hatalmas lehetőségeket is lát benne, fontosnak tartja például, hogy legyen egy olcsó, államigazgatásban biztonságosan használható AI-megoldás, hogy az ügyintézők ne „suttyomban, saját felhasználós ChatGPT-be” töltsék fel a hivatalos iratokat. Az automatizáció fő elemének is az AI-t és az AI-ágenseket tartja, és a gőzgép feltalálásához hasonló ipari forradalomhoz hasonlította a jelenlegi folyamatokat. Elmondta: meg fog változni, hogy és mit fognak dolgozni az emberek.

A tudománypolitikáról és a tudományos oktatásról azt mondta, Magyarország sajnos nem áll jól ezen a téren – bár büszkék vagyunk a múlt feltalálóira, nem fordítottunk kellő erőforrást ezekre a területekre. Mivel nincsenek értékes természeti erőforrásaink, a tudásba kell fektetnünk, ezért vállalja, hogy a ciklus végéig az uniós átlag 2 százalékára emelik a kutatás-fejlesztési GDP-ráfordítást. Kifogásolta az alacsony kutatói átlagbéreket is, amelyen változtatni akar, mivel nem tartja elfogadhatónak, hogy sokan kénytelenek másodállást vállalni kutatói munkájuk mellett.

Első feladatainak az átvilágítások megkezdését, a beszerzések megreformálását és a tudományos világ legsürgetőbb problémáinak rendezését tartja. Az állami digitalizációt ott kezdené el, ahol a legnagyobb az iratszám, például az ingatlan-nyilvántartásban. A bizottság öt igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mellett támogatta Tanács Zoltán miniszteri kinevezését.

Korábbi cikkünk:

Forrás