• Takaró Mihály egyetemi tanárok előtt zsidózott, vizsgákra akart beülni, tantárgyakat vetetett ki a tantervből Egerben – tudtuk meg az egyetemről.
• Orbán Viktor tanácsadója arra is felhatalmazást kapott, hogy az egész tanárképzést átformálja ideológiailag, ennek Eger volt a kísérleti terepe.
• Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen most forronganak az oktatók, április 12. után a tudományos autonómia helyreállítását követelik.
• A fideszes, DPK-alapító rektor azt kéri, ne politizáljanak, de közben a Takaró-féle neresített oktatási modellt próbálja megmenteni.

Nemcsak a modellváltó egyetemek helyzetét kellene nagyon gyorsan rendezni a felsőoktatásban, más intézményekben is súlyosan rombolták az elmúlt években az autonómiát. Egerben, az egykori Ho Si Minh Főiskolából lett Eszterházy Károly Egyetem 2021-ben egyházi fenntartásba menekült. Pajtókné Tari Ilona rektor, a fideszes Pajtók Gábor képviselő felesége akkor azzal érvelt házon belül, hogy az intézmény önállósága elveszhet, és csak akkor tudják megőrizni, ha a katolikus érsekség lesz az új fenntartójuk. Ezt végül az egyetemi testületek is elfogadták azzal a nekik tett ígérettel, hogy a tudományos autonómia ezután sem fog sérülni.

Ebből azonban nagyon kevés valósult meg, a Fidesz országos veresége (ez az egyetemen még nem igazán látszik, továbbra is Pajtókné a rektor) után pedig Egerben is többen átfogó változást szeretnének. Az ezt célzó javaslatcsomagot az intézmény Történelemtudományi Intézete és Doktori Iskolája tette le, a kezdeményezést csütörtökön az egyetemi Professzorok Tanácsa fogja tárgyalni.

„A 2026. április 12-én lezajlott parlamenti választás következtében új helyzet alakult ki, ami lezárja tizenhat év hibás és káros felsőoktatás-politikáját”

– írják a történészek a kezdeményezésükben. Diagnózisuk szerint „az egyetem autonómiája jelentősen korlátozottá vált, ami egyszerre sérti az EU-s, a magyar és az egyházi jogot is. Olyan szabályozás és gyakorlat alakult ki, aminek következtében a tényleges döntések joga átkerült a fenntartóhoz”.

Az érsekség öt év alatt maga alá gyűrte az egyetemet

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindenhez egyházi jóváhagyás kell, a szenátus (elvileg az egyetem legfőbb döntéshozó szerve) még a saját ülései összehívásáról és napirendjéről sem dönthet önállóan, az egyházi fenntartóval való előzetes egyeztetés nélkül.

„Öt éve került egyházi fenntartásba az egyetem, ez alapján már kirajzolódtak a tendenciák. Az egyetemi autonómia alapintézménye, a szenátus, teljes mértékben alárendelődött a fenntartónak. Az egyházi fenntartó túlságosan sok jogkört összpontosít a kezében, lényegében minden kérdésben diszkrecionális jogai vannak”

– mondta a 444-nek Rainer M. János, a Történettudományi Doktori Iskola vezetője. Mint mondta, a fenntartó minden magyarázat nélkül megakadályozhatja bármely kérdés napirendre tűzését, és ugyanígy bármeddig blokkolhatja bármely szenátusi döntés végrehajtását.

Ez a történészek szerint nemcsak a magyar alaptörvénnyel és az európai uniós Chartával ütközik, de még az egyházi szabályozással és vatikáni megállapodással is, hiszen abban is megerősítették, hogy a katolikus egyetemek is rendelkeznek az intézményi autonómiával és akadémiai szabadsággal, ők is a világnézeti tolerancia talaján kell, hogy álljanak.

Jó jelölt lenne, de mi is a vallása?

Hogy ezt a valóságban nem mindenhol tartják be, az a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is kiderült. A Pázmány kapcsán már a bíróság is kimondta, hogy azért rúgtak ki egy szociológus vezető oktatót, mert a bölcsészkari dékán úgy gondolta, hogy a melegekkel szembeni attitűdök kutatása nem fér bele egy egyházi intézmény profiljába. Az egyetem ott azzal próbál védekezni, hogy szerintük a felekezeti szabadság része, hogy úgy határozzák meg a katolikus szellemiséget, ahogy nekik tetszik, és szerintük ebbe a bíróságnak sincs érdemi beleszólása – erről hamarosan már jogerős ítélet is lesz.

Egerben a fenntartó az érsekség, a szenátus ténylegesen neki alárendelt szerepet játszik, az pedig, hogy ki melyik felekezetbe tartozik, úgy is meghatározó a kinevezéseknél, hogy erre egy egyházi intézményben sem lenne jogi lehetőség.

Bednanics Gábor irodalomtörténészt úgy nevezték ki 2025-ben a bölcsészettudományi kar megbízott dékánjának, hogy abban információink szerint a katolikusságának meghatározó szerepe volt. Több egyetemi forrásunk is megerősítette, hogy a rektor nyíltan beszélt a munkatársai előtt arról, hogy ezért nem volt megfelelő jelölt a református Pap József történész, noha a kari vezetők egyöntetűen őt támogatták. Az egri egyetem kérdésünkre tagadta, hogy a felekezeti hovatartozásnak bármikor is jelentősége lett volna náluk a kinevezéseknél, azt írták, azt nem is tartják számon.

A véglegesítő dékáni pályázat kiírását az egyetemi vezetés végül inkább a közelmúltban visszavonta, miután kiderült, hogy Bednanics, hiába katolikus, de nem felel meg a feltételeknek, ugyanis sem vezetői tapasztalata, sem felsőfokú nyelvvizsgája nincs – megbízott dékánként azonban jelenleg is ő vezeti a kart, az új pályázat eredményéről a nyáron fognak dönteni.

Az egyetemi autonómia valódi megerősítése így most a történészkezdeményezés legfontosabb pontja, ezt fogja csütörtökön megvitatni a Professzorok Tanácsa. Máskor ennek az ülésein az egyetemi vezetés is képviselteti magát, most azonban információink szerint nem kívánnak jelen lenni, annak ellenére sem, hogy a fenntartó Egri Főegyházmegye is a nyitottságát hangsúlyozta egy közleményben.

Pajtókné Tari Ilona rektor egy hétfői vezetői értekezleten ugyanakkor az autonómiajavaslatot politikai támadásnak minősítette a forrásaink szerint (kérdésünkre az egyetem ezt tagadta: „rektor asszony a kezdeményezést nem tartja politikai támadásnak, nyitott a konstruktív megbeszélésre” – írták), és arra szólított fel, hogy

„ne engedjük be a politikát az egyetemre. Láthatjuk mi van a társadalomban. Ne politizáljatok! Én sem teszem.”

– miközben ő maga a kampányban két DPK-ban is alapítótag volt, a rektori kinevezésénél pedig általános egyetemi vélekedés szerint fontos szempont volt, hogy a férje fideszes országgyűlési képviselő, Kövér László egykori szobatársa.

Vidékről nemzetiesíteni a tanárképzést

Pajtókné ezen a vezetői értekezleten kiállt amellett a kísérleti tanárképzési modell mellett is, melyet Hankó Balázs és mindenekelőtt Takaró Mihály kezdeményezésére Egerben 2024-ben vezettek be. Ez a modell alapvetően alakítaná át a magyar tanárképzést. A Hankó-féle oktatáspolitikának az volt a terve, hogy miután azt Egerben, Debrecenben és Nyíregyházán kipróbálják, 2026 szeptemberétől már országosan is bevezetik – és hivatalosan még a kormányváltás után sem vonták vissza a tervet, noha azzal Egerben is alapvető problémák vannak.

„Az elmúlt tizenhat év politikai gyakorlata e téren sem volt képes megoldást kínálni, mert csak kezelni akarta a tanárhiányt. A folyamatban lévő tanárképzési reform pilot programját le kell zárni, országos bevezetésének leállítását kell javasolni”

– mondja erről a történészek által indított kezdeményezés.

A pilot tanterv jelentősen csökkenti a szakmai kreditek súlyát, és a minisztérium az egyetemi képzést apró részletekbe menően akarta átírni, hogy az teljesen a középiskolai NAT-ban foglaltaknak rendelődjék alá. Ez „egy értelmetlenül aprólékos túlszabályozott állapotot idézett elő, ami több szempontból is aggályos. Az egyetemi tanárképzésben a jövő pedagógusait képezzük, akik reményeink szerint évtizedekig a pályán lesznek, a célunk pedig az lehet, hogy olyan nyitott, érdeklődő attitűddel és széleskörű szakmai tudással felvértezve végezzék hivatásukat, ami messze túlmutat az aktuális NAT elvárásain, ne szűkítsük le a tudásukat a középiskolást alig meghaladó szintre” – fogalmaz a kritika.

Eszerint a fideszes minisztérium „a szakmai autonómiát mellőzve pusztán a végrehajtás szerepét szánta a tanárképzésnek (…) arcpirítóan kevés kreditet hagyva a szakmai felkészítésre”.

Ennél azonban a valóságban sokkal súlyosabb volt a történet. Több beosztott és vezető oktatóval is beszéltünk az egri egyetemen, akik egyelőre csak név nélkül kívánták elmondani azt, hogy a valóságban hogy próbáltak felülről, egyenesen a Karmelitából belenyúlni abba, hogy miről milyen hangnemben szabad tanítani az új tanárképzésben.

A Karmelitából jött zsidózni Orbán tanácsadója

Mint megtudtuk: Takaró Mihály többször is járt az egri egyetemen, hogy személyesen felügyelje, kiről és mit tanítanak az irodalomoktatásban, és kik azok, akiknek szerinte nem lenne helye az előadásokon és a szemináriumokon.

„Bejött a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetbe, és arról adott elő, hogy nem különösebben kedveli a kortárs írókat, a Nyugatot jelentéktelen lapnak tartja, Radnóti és Molnár Ferenc eredeti neve nem is magyar, ők zsidó írók. A Kosztolányi-féle nyugatos irodalmat ki akarta purgálni, a Nyugat meghatározó szerzői helyett pedig Herczeg Ferencet kell sokkal jobban nyomni, akit világhírű írónak titulált”.

– idézte fel több irodalmár és nyelvész oktató Takaró 2025 márciusi egri látogatását.

Forrás