Chicago minden évben a globális rákkutatás fővárosává válik, amikor az amerikai klinikai onkológusok társasága (ASCO) megtartja éves kongresszusát Észak-Amerika legnagyobb konferenciaközpontjában, a McCormick Place-ben. Az idei esemény május 29. és június 2. között zajlott, és több mint 44 ezer szakember vett részt rajta 160 országból, a kutatóktól a betegszervezetek képviselőin át a technológiai nagyágyúkig. Az idei rendezvény ráadásul a beszámolók szerint még a szokásosnál is kiemelkedőbb volt: egymást követték a különböző áttörő kutatások bemutatói, többek között a hasnyálmirigy-, prosztata-, tüdő-, emlő- és lágyrészdaganatok kezelése és diagnosztizálása terén.

A rákkutatás jelentőségét nem nagyon kell túlmagyarázni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató ügynökségének (IARC) legfrissebb, 2022-es globális adatai szerint évente közel 20 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és közel 10 millióan halnak meg valamilyen rák következtében. A szervezet becslései szerint 2050-re az éves esetszám elérheti a 35 milliót – ez 75 százalékos növekedést jelentene egyetlen generáció alatt –, míg a halálozások száma megközelítheti a 18,5 milliót. A várt növekedés mögött elsősorban a népesség elöregedése, a dohányzás, az alkohol, az elhízás, valamint a mozgáshiány áll; a szakértők szerint az esetek közel 40 százaléka elvben megelőzhető lenne.

Magyarország helyzete valamivel árnyaltabb, mint a sokat idézett nemzetközi rangsorok sugallják. Az OECD-statisztikák szerint hazánkban a legmagasabb a rák miatti halálozás az EU-ban: a magyar arány 2021-ben közel harmadával haladta meg az uniós átlagot. Ezt az adatot azonban torzítja, hogy Magyarországon a kórházi halálozások 35 százalékánál végeznek boncolást, miközben ez az arány például Romániában mindössze 5 százalék – a pontos boncolási diagnózisok értelemszerűen magasabb rákhalálozási statisztikát eredményeznek. A 2024-ben és 2025-ben publikált HUN-CANCER EPI vizsgálat például kimutatta, hogy a tényleges daganatos előfordulás 10-14 százalékkal alacsonyabb az OECD-becslésnél, és Magyarország valójában nem lóg ki a kelet-közép-európai régióból. Sőt, pozitív tendencia is megfigyelhető: a 40–60 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok (tüdő-, gége- és fej-nyaki rák) előfordulása és halálozása közel a felére csökkent egy évtized alatt a sikeres dohányzásellenes kampányoknak köszönhetően.

A chicagói rákkonferenciáról érkező híreket gyakran nehéz követni, hiszen két-három nap alatt rengeteg újdonságot jelentenek be; az alábbiakban az ASCO 2026-on bemutatott nyolc legfontosabb eredményt mutatjuk be.

1. A daraxonrasib megkétszerezi a hasnyálmirigy-rákos betegek túlélését

A hasnyálmirigy-rákot a betegek többségénél már az áttétes stádiumban diagnosztizálják, és a kezelési lehetőségek évtizedek óta alig változtak. A fordulatot egy molekuláris célpont meghódítása hozhatja el: a KRAS-fehérje a hasnyálmirigy-daganatok több mint 90 százalékában mutált, de sima felszíne miatt negyven éven át nem lehetett gyógyszerrel megcélozni. A kaliforniai Revolution Medicines daraxonrasib nevű, szájon át szedhető tablettája képes blokkolni a KRAS aktív formáját, a mutáció konkrét típusától függetlenül.

A 3. fázisú RASolute 302 vizsgálatban, amelybe 500 beteget vontak be, a szer 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát a kemoterápiához képest: a medián teljes túlélés 6,7-ről 13,2 hónapra nőtt, és súlyos mellékhatásokat is ritkábban okozott, mint a standard kezelés. Az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA Áttörő Terápia minősítést adott a készítménynek, és az engedélyezési kérelem gyorsított eljárásban van benyújtás előtt, ami azt jelenti, hogy a szert az Egyesült Államokban akár már 2026 végén jóváhagyhatják – az európai, köztük a magyar betegek azonban várhatóan csak 2028-tól, a hazai befogadási eljárások lezárulta után juthatnak hozzá.

2. Genomikai teszt kíméli meg a mellrákos betegek kétharmadát a kemoterápiától

A mellrák leggyakoribb típusát, az ösztrogénreceptor-pozitív, HER2-negatív formát hagyományosan kemoterápiával kezelik, ha a klinikai kockázati jelek súlyosak. A University College London kutatói által vezetett OPTIMA-vizsgálat most azt kérdőjelezte meg, hogy ez valóban minden érintett betegnek szükséges-e. A 4429 beteget bevonó, 3. fázisú vizsgálatban a résztvevők daganatát a Prosigna-teszttel vizsgálták meg, amely 50 gén aktivitása alapján számolja ki a kiújulás kockázatát. A hagyományos kritériumok szerint minden résztvevő kemoterápiára lett volna jogosult, ám a genomikai teszt azt mutatta, hogy a betegek 68 százalékának alacsony a tényleges kockázata – ebben a csoportban az ötéves mellrákmentes túlélés 93,6 százalék volt hormonterápiával, szemben a kemoterápiánál mért 94,8 százalékkal, vagyis a nagy többségüknek nincs szüksége a megterhelő kezelésre.

A vizsgálatot vezető Rob Stein szerint így évi több mint 5000 brit beteget kímélhetnek meg a kemoterápiától, és globálisan is hatalmas a tét, hiszen ez a mellrák-altípus teszi ki az összes eset többségét. A Prosigna CE-jelöléssel rendelkezik, és számos nyugat-európai országban – köztük Németországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban – már finanszírozzák. Magyarországon a teszt elvégzése egyelőre csak térítés ellenében, magánúton lehetséges.

3. Kettős célpontú antitest törhet be a tüdőrák kezelésébe

A tüdőrák kezelésének egyik alapköve az elmúlt évtizedben az immunterápia lett, amelynek hatásmechanizmusa egyetlen molekuláris célpontra, a PD-1 fehérjére irányul. A kínai Akeso antitest-fejlesztése, az ivonescimab ettől eltérő stratégiát követ: egyetlen molekulában blokkolja egyszerre a PD-1-et és a VEGF-et, vagyis azt a fehérjét is, amely a daganat saját ereinek növekedéséért felelős. A HARMONI-6 vizsgálatban ez a kettős blokád 532, előrehaladott laphámsejtes tüdőrákos betegnél 34 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát a standard immunterápia és kemoterápia kombinációjához képest – a medián túlélés 23,7-ről 27,9 hónapra nőtt. A szer olyan betegeknél is hatékonynak bizonyult, akiknél az immunterápia hagyományosan rosszabbul teljesít.

A HARMONI-6 eredményt ugyanakkor fontos fenntartással kell kezelni: a vizsgálatot kizárólag kínai betegeken, és egy Nyugaton nem engedélyezett kontrollanyaggal szemben végezték. A globális HARMONi-3 vizsgálat – amelynek adatai 2026 második felében várhatók – dönti majd el, hogy ez az előny európai és amerikai betegekre is igaz-e. A szer nyugati jóváhagyása így legkorábban 2027-2028-ban várható.

4. Egy szer kétszer: az apalutamid dupla beadása új esélyt ad a prosztatarákos betegeknek

A prosztatarák műtéttel, a prosztata teljes eltávolításával sok esetben gyógyítható, de a magas kockázatú betegeknél a műtöttek fele öt éven belül visszaesést tapasztal. A PROTEUS vizsgálat azt tesztelte, hogy ha a műtét előtt és után hat-hat hónapig hormonterápia mellé az apalutamid nevű androgénreceptor-gátlót is beadják, érdemben csökkenthetők-e ezek az arányok. Az eredmény egyértelmű volt: az apalutamiddal kezelt betegeknél kilencszer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy nem találtak daganatos szövetmaradványt a műtéti preparátumban (8,9 százalék kontra 1 százalék), és öt évvel később 78,2 százalékuk élt áttét nélkül, szemben a kontrollcsoport 73,5 százalékával. A medián eseménymentes túlélés 38,4 hónapról 57,1 hónapra nőtt, vagyis átlagosan másfél évvel hosszabb volt az újabb kezelés nélkül eltöltött idő.

Az apalutamid az EU-ban már 2019 óta engedélyezett más prosztatarák-indikációkban, így a gyártó Johnson & Johnsonnak csupán indikációbővítést kell kérelmeznie, ami lényegesen gyorsabb eljárás, mint egy teljesen új szer engedélyezése. Az új alkalmazási mód európai jóváhagyása ezért már 2027-ben reálisan várható, magyarországi befogadása pedig a már meglévő törzskönyvi háttér miatt gyorsabban követheti, mint egy ismeretlen készítmény esetén.

5. Évtizedes kudarcsorozat ért véget egy ritka zsírszöveti daganat kezelésében

A dedifferenciált liposarcoma – egy ritka, agresszív zsírszöveti daganat – az onkológia egyik legellenállóbb területe volt, ahol eddig minden 3. fázisú klinikai vizsgálat kudarcba fulladt. A SARC041 vizsgálat most megtörte ezt a sorozatot: az abemaciklib nevű, mellrák esetén már bevált CDK4/6-gátló szer azért logikus jelölt erre a daganatra is, mert a CDK4-gén felsokszorozódása szinte minden dedifferenciált liposarcomás esetre jellemző. A 108 beteget bevonó vizsgálatban a progressziómentes túlélés 1,5-ről 9,7 hónapra nőtt, míg a kétéves progressziómentes túlélési arány 27 százalék volt abemaciklibbal, szemben a placebocsoport közel nulla százalékos túlélési arányával. Az eredmény egyben általános érvényű tanulságot is hordoz: egy már engedélyezett célzott szer más daganattípusban is hatékony lehet, ha ott ugyanaz a molekuláris célpont hajtja a betegséget. Az abemaciklib már jelenleg is rendelkezik EU-s engedéllyel mellrákra, így a liposarcomára való felhasználását is gyorsabb eljárásban lehet engedélyeztetni – az európai és magyarországi hozzáférhetőség 2027-2028-ra várható.

6. Egy célzott tabletta radikálisan csökkenti a tüdőrák kiújulásának esélyét műtét után

A RET-fúzió-pozitív tüdőrák az összes nem-kissejtes tüdőrák 1-2 százalékát teszi ki, vagyis egy ritka, de genetikailag pontosan azonosítható altípusról van szó. A szelpercatinib nevű gyógyszer eddig csak előrehaladott stádiumban volt engedélyezett, de a LIBRETTO-432 vizsgálat most megmutatta, hogy a szer műtét utáni megelőző kezelésként is működik. A 22 ország részvételével zajlott, 151 beteget bevonó vizsgálatban a kiújulás vagy halálozás kockázata 83 százalékkal csökkent a szelpercatinibbel kezelt betegeknél a placebocsoporthoz képest, míg a kétéves eseménymentes túlélés 61-ről 92 százalékra nőtt. A vizsgálat során regisztrált három, tüdőrák miatti haláleset mindegyike a placebocsoportban következett be. Mivel a szelpercatinib Európában 2020 óta engedélyezett előrehaladott RET-fúzió-pozitív tüdőrák kezelésében, a korai stádiumú adjuváns indikáció kiterjesztése viszonylag gyors eljárás lehet: már 2027-re reálisan várható.

7. A legelterjedtebb limfóma kezelésében huszonöt éve nem volt ekkora áttörés

A diffúz nagy B-sejtes limfóma (DLBCL) a felnőttkori limfómák, vagyis a nyirokrendszer daganatos megbetegedéseinek leggyakoribb típusa; az összes eset mintegy 40 százalékát teszi ki. Kezelésének központjában huszonöt éve az R-CHOP kemoterápiás kombináció áll, amit idáig egyetlen 3. fázisú vizsgálat sem tudott felülmúlni. A most bemutatott frontMIND vizsgálatban 899 újonnan diagnosztizált, magas kockázatú DLBCL-es betegnél a tafasitamab és a lenalidomid nevű szerekkel egészítették ki az R-CHOP kezelést, ami 25 százalékkal csökkentette a progresszió vagy halálozás kockázatát, míg a kétéves progressziómentes túlélés 62,9 százalékról 71,1 százalékra javult.

8. Jó úton halad az első univerzális teszt, ami egyetlen vérvételből több tucat rákfajtát képes felismerni

Az NHS-Galleri vizsgálatba közel 143 ezer tünetmentes, 50–77 éves brit résztvevőt vontak be – ez az első olyan nagyszabású, randomizált kísérlet, amelyben egy egyszerű vérvizsgálatot teszteltek tömeges rákszűrésre. A Galleri-teszt lényege, hogy a vérben keringő DNS-töredékek jellegzetes mintázatából következtet arra, hogy valahol a szervezetben rákos folyamat zajlik-e, és ha igen, melyik szervben – utóbbit 87 százalékos pontossággal határozza meg. A vizsgálat ugyan nem érte el a kitűzött főcélt, hiszen nem csökkentette együttesen a késői, 3-4. stádiumban felismert daganatok számát, ugyanakkor a legsúlyosabb, 4. stádiumú esetek száma jelentősen visszaesett, és a szűrési csoportban 21 százalékkal több beteget sikerült még a tünetek megjelenése előtt diagnosztizálni. Julie Gralow, az ASCO vezető orvosa az eredményt ígéretesnek, de a széles körű bevezetéshez még nem elégségesnek minősítette. A teszt az Egyesült Államokban kereskedelmi forgalomban kapható, de FDA-engedélye még nincs és biztosítók általában nem fedezik; Magyarországon egyelőre sem hatósági engedélye, sem társadalombiztosítási támogatása nincs.

Kapcsolódó cikkek:

Forrás