Újabb rekordokat ért el a globális felmelegedés és üvegházhatásúgáz-kibocsátás az elmúlt két évben, ami eddig nem látott természeti katasztrófákhoz és gyorsuló tengerszint emelkedéshez vezet. 2025-ben a Föld éghajlata 1,37 Celsius-fokkal lett melegebb az 1850–1900-as iparosodás előtti időszakhoz képest – írja közleményében a Európai Unió klímamegfigyelő szervezete, a Copernicus Climate Change Service. Az Indicators of Global Climate Change (IGCC) című 2026-os jelentés szerint a Föld légköre egyre gyorsabb ütemben melegszik, így a jelenlegi kibocsátási trendek fennmaradása mellett az emberiség a nemzetközi klímavédelmi célként meghatározott 1,5 Celsius-fokos küszöböt várhatóan már 2030 körül átlépi.

Az elemzés egyik legfontosabb mutatója, hogy a Föld az 1970-es évek óta egyre több hőt nyel el, ami miatt a bolygó energia-egyensúlya fokozatosan egyre nagyobb mértékben borul fel: az elmúlt két évtizedben az elnyelt többlethő mennyisége megduplázódott. A felmelegedés fő oka továbbra is az üvegházhatású gázok – különösen a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid – növekvő légköri koncentrációja, amely elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetéséből származik. Ennek eredményeként a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2024-ben történelmi csúcsot ért el, meghaladva az 56 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket.

Az energia-egyensúly kibillenése olyan következményekkel is együtt jár, mint a globális tengerszint-emelkedés, ami 2025-ben „új rekordot ért el: 1901 óta 23 centiméterrel emelkedett a tengerszint, átlagosan körülbelül évi 1,8 milliméteres ütemben, ami egyre gyorsabb tendenciát mutat. Ez kevésnek tűnhet, de már ez a változás is világszerte fokozza a part menti áradásokat az alacsonyan fekvő területeken, károsítva a megélhetést és az ökoszisztémákat” – idézi a Coprnicus Aimée Slangent, a Holland Királyi Tengerkutató Intézet (NIOZ) kutatási vezetőjét.

Nemcsak a gleccserolvadások miatti tengerszintemelkedés a probléma, hanem hogy „a tengeri hőhullámok egyre gyakoribbá válnak, összhangban az óceánfelszín folyamatos melegedésével. Az ilyen eseményeket tapasztaló napok száma világszerte több mint háromszorosára nőtt 1991 és 2025 között. Ezek az események károsítják a tengeri ökoszisztémákat, miközben veszélyeztetik az élelmiszer-termelést, a gazdaságokat és a part menti védelmet. Emellett megzavarják az óceán és a légkör közötti széncserét, az óceán savasságát és oxigénszintjét, valamint fokozhatják a szárazföldi szélsőséges időjárási jelenségeket” – mondta a June-Yi Lee, a dél-koreai Busani Nemzeti Egyetem Klímatudományi Kutatóközpontjának professzora.

Kapcsolódó cikk:

Forrás